A nemzeti szuverenitás egy újabb bástyáját rombolná le az európai baloldal
2021.06.16. 17:00
Az elmúlt hónapokban Magyarország többször is hangoztatta a Külügyek Tanácsában azon álláspontját, hogy nem ért egyet az Európai Bizottság és az Európai Parlament által megszabott uniós külpolitikai irányokkal.
Legutóbb például vétójogával élve Magyarország kinyilvánította, hogy nem ért egyet azzal az állásponttal, amely egyoldalúan Izraelt ítéli el a Gázai övezetben fellángolt konfliktus miatt.
Erre válaszként Heiko Maas német külügyminiszter a vétó kivezetését helyezte kilátásba. Amennyiben ez megtörténik, azzal a nemzeti szuverenitás egy kulcsfontosságú eleme veszik el.
Ezzel kapcsolatban Kovács István, az Alapjogokért Központ alapítója így fogalmazott:
Ez a vétójog a jogrendben egy létező dolog, amivel a tagállamok rendre élnek is. Csak egyeseket ezért pellengérre állítanak, másokat meg nem. Természetesen itt is érvényesül a kettős mérce, és azok a vádak jönnek elő, hogy Magyarország lenne az európai együttműködés gátja.”
Míg Brüsszel gyakorlatilag annak a lehetőségét is kivezetné, hogy az egyes tagállamok kifejezhessék egyet nem értésüket, addig az EU-s külpolitikát irányító baloldali szereplők rendre igyekeznek beleszólni EU-n kívüli diplomáciai partnereik belügyeibe. Ezzel nem kis akadályokat gördítenek a mindkét fél számára értékes együttműködés elé. Látható ez Kína és Oroszország esetében is.
Erről a problémáról Kovács Attila, az Alapjogokért Központ projektvezetője így nyilatkozott:
Az európai baloldalon egyre inkább eluralkodott az az Egyesült Államokban a demokrata oldalról ismert diplomáciai megközelítés, hogy az emberi jogok, a demokráciaexport és valamifajta ideológiai alapú külpolitikának a folytatását kell hogy az Európai Unió végezze. Egyre inkább ez uralja az európai diplomácia alakításának menetét, ahelyett hogy a hétköznapi európai érdekek, az európai vállalkozások, családok érdekeit képviselné.”