A Semmelweis Egyetem kutatói – nemzetközi együttműködésben – olyan mRNS-alapú rendszert dolgoztak ki, amellyel szervspecifikus nyirokér-növekedés váltható ki; ez a jövőben egy új típusú terápia kifejlesztésének alapja lehet.

így például a nyiroködéma kezelésére, amelynek jelenleg nincs végleges megoldást nyújtó terápiája – derül ki a Semmelweis Egyetem közleményéből.

A nyirokrendszer fő feladata a folyadékegyensúly szabályozása, a zsírok felszívása a bélből, valamint az immunvédekezésben is lényeges szerepet játszik. A nyirokrendszer részei a nyirokerek, amelyeknek számos új funkciójára derült fény az elmúlt években, szerepet játszanak például a vérnyomás szabályozásában, de az idegrendszerhez kapcsolódó betegségekben is.A kutatás elsődleges célja az volt, hogy jobban megértsék a nyirokerek szervspecifikus funkcióit.

Jakus Zoltán, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének egyetemi docense elmondta, az mRNS-alapú koronavírus elleni védőoltás lényege, hogy hírvivő RNS segítségével a vírusra jellemző fehérje kerül a szervezetbe, amelyet az immunsejtek felismernek, így szükség esetén később az immunrendszer el tudja pusztítani a szervezetbe jutott vírust.

A mostani kutatás során ugyanezt a rendszert használják, csak nem vírusfehérjét termeltetnek, hanem

– ismertette a munkát vezető kutató. Hozzátette: kutatásaik során eljutottak odáig, hogy hatékony szervspecifikus nyirokér-növekedést tudnak kiváltani, így jobban megértik a nyirokerek egyes szervekben játszott szerepét, valamint képesek állatokban visszafordítani a nyiroködémát, ami alapja lehet egy későbbi terápia kidolgozásának.