A magyar felnőtt-társadalom véleményét bemutató, országosan reprezentatív mintán végzett felmérés alapján kijelenthető, hogy a magyar emberek nemzeti identitástudata roppant erős a XXI. században is.

Tízből nyolc megkérdezett szerint ugyanis fontos, hogy a globalizáció modern kori hatásai ellenére is legyenek nemzetek a jövőben, és mindössze a válaszadók 5 százaléka helyezkedett ezzel ellentétes álláspontra. Bár hazánk elveszítette területének és lakosságának kétharmadát, és több mint hárommillió magyar a csonka ország határain kívül rekedt, 101 évvel Trianon után is érvényes az a megállapítás, miszerint csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs.

A kutatás arra is rámutat, hogy a nemzet iránti elköteleződés mellett a magyarságtudat is megmaradt, amin az európai uniós tagság sem változtatott. A 18 évnél idősebb lakosok 92 százaléka ma is elsősorban magyarnak vallja magát, míg 6 százalékuk európainak. Az erős nemzettudat fontos legitimációs pont: az európai integrációról szóló vitákban, így a most zajló, az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciasorozaton is társadalmi felhatalmazást biztosít a magyar érdekek minél hatékonyabb képviseletére, a szuverén államok közötti együttműködés fenntartására a szupranacionális, nemzetek feletti Európa koncepcióját képviselő erőkkel szemben.