A luxembourgi székhelyű testület kedden kezdte meg működését. Az ügyészséget létrehozó dokumentum nem felel meg olyan alapvető, elvi szintű és szakmai elvárásoknak, mint a nemzeti önrendelkezés és az alkotmányos berendezkedés teljes tiszteletben tartása – írta. Lengyelország, Dánia, Svédország és Írország sem csatlakozott az ügyészséghez, a négy ország jelezte távolmaradását a szervezettől.

A közlemény szerint az Európai Ügyészséggel kapcsolatban továbbra is sok a kérdőjel, a megoldatlan probléma, és rengeteg a hiányosság, az összképet nézve pedig „az egész szervezet működési mechanizmusa kaotikus és bizonytalan”. A magyar kormány egyelőre megfigyelőként, érdeklődve követi, hová vezet az Európai Ügyészség működése – írta a miniszter, aki úgy fogalmazott: „Nagy fájdalom lenne az integrációnak, ha csak egy újabb, tagállamokat vegzáló, nemzetek feletti zsarolóeszköz jönne létre.”

Varga Judit kiemelte: bár Magyarország nem csatlakozik a szervezethez, az Európai Ügyészség és a magyar Legfőbb Ügyészség közötti munkamegállapodást már elfogadták, ezzel megelőzve a többi kimaradó tagállamot.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a korrupcióval szembeni fellépés rendkívül fontos mind európai, mind nemzeti szinten, azonban nem biztos, hogy a megoldás újabb és újabb intézmények létrehozatalában van. Véleménye szerint léteznek más keretek, amelyeken belül megfelelően fel lehet lépni a korrupció ellen. Ennek fő eszköze többek között az Eurojust vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) – tette hozzá Varga Judit.