Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ülést követő tájékoztatón a november 17-éig tartó magyar elnökség programjáról elmondta, hogy három súlyponti témára összpontosítanak, a nemzeti kisebbségek, a vallási közösségek, valamint a gyermekek és családok jogainak védelmére.
A nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatban kiemelte az őshonos nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló, Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést, amelyet nem vett napirendre a brüsszeli Európai Bizottság. Az ET székhelyére utalva megjegyezte, hogy a magyar elnökség révén remélhetőleg „Strasbourg jobban teljesít, mint Brüsszel”.

A vallási közösségek védelméről szólva aláhúzta, hogy Európa szomszédságában „felütötte fejét a keresztényüldözés jelensége”, és különösen aggasztó az is, hogy az utóbbi napokban számos európai országban „egyértelmű antiszemita felhangot kaptak” az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban tartott tüntetések.
A gyermekek és családok védelméről szólva kiemelte, hogy a koronavírus-világjárvány miatt sok gyermek „tapasztalatlanul és gyanútlanul” vált „a digitális tér felhasználójává”, és ezek a gyermekek „a digitális bűnözők és beteges hajlamú emberek védtelen célcsoportját alkotják”.
Hozzátette, hogy a gyermekek és családok védelme széles körű és szigorú európai szabályozást követel. Magyarország is „rendkívül szigorú” szabályokat vezet be ezen a területen – mondta.

Szijjártó Péter arról is szólt, hogy az ET-ben Európa keleti és nyugati fele is rendelkezik képviselettel, ezért alkalmas platform a Kelet és Nyugat közötti „kulturált párbeszéd” újraindítására, amire nagy szükség van az egyre súlyosbodó politikai konfliktusok és a „néha már-már hidegháborús retorika” közepette.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország közép-európai országként a párbeszédben és nem a konfliktusban érdekelt.
„Mi egyáltalán nem akarunk hidegháborút” – jelentette ki Szijjártó Péter.

Heiko Maas német külügyminiszter országa támogatásáról biztosította a magyar elnökséget, amelynek munkáját szavai szerint a közös értékeknek kell vezérelniük.

Marija Pejcinovic Buric, az ET főtitkára kiemelte, hogy a távozó német elnökség „magasra tette a lécet”. Hozzátette, hogy az emberi jogok, a demokrácia és a jogállam védelmét szolgáló multilaterális együttműködés „talán minden eddiginél fontosabb”.

A 47 európai országot – köztük az Európai Unió tagállamait – összefogó ET saját meghatározása szerint „a földrész vezető emberi jogi szervezete”. Szószólója a szólásszabadságnak és a média szabadságának, a gyülekezési szabadságnak, az egyenlőségnek és a kisebbségek védelmének, és segíti tagjait többek között a korrupció ellen harcban és a bírósági reformokban. Az 1949-ben alapított szervezet alkotmányjogi szakértőkből álló csoportja, a Velencei Bizottság jogi tanácsokkal segít országokat az egész világon.