Azt írta, hogy Európa a sokszínűség kincsestára.
Az európai integráció története látványos sikerekben és lesújtó kudarcokban egyaránt bővelkedik. A folyamat elejét vette újabb európai testvérháború kirobbanásának, a belső piac megteremtette a gazdasági prosperitás alapvető feltételeit Nyugat-Európában.

A francia és a német szén- és acéltermelés összevonásának terve indította útjára az elmúlt több mint hetven év során Európai Unió­vá fejlődő integrációs projektet. Vasárnap 1950. május 9-ére emlékezve idézik fel az európai egységesülés első lépéseinek megtételét és a mostani kihívásokat – jelezte Trócsányi László.
Magyarország hosszú ideig csak „a vasfüggöny bezártsága mögül” vágyakozott arra, hogy az euró­pai integráció tagja legyen. A csatlakozással a vágyak részben megvalósultak, így például szabadon lehet utazni, tanulni, dolgozni.

Nem sokkal a csatlakozás után azonban kiderült, hogy

- vélekedett az EP-képviselő.
Válaszút elé érkezett az európai egységesülés – írta, hozzátéve, hogy a viták egyik fóruma a most induló, Európa jövőjéről szóló konferencia lesz.
Félő azonban, hogy ez a föderatív Európa gondolatát fogja kiszolgálni – vélekedett.

„Észre kell vennünk a konferencia mögött álló szándékokat, és meg kell szólalnunk. Feladatunk most nem kevesebb, mint hogy megvédjük azt az Európát, amelyhez hosszú évtizedeken át csatlakozni akartunk, és amelyet korábban évszázadokon keresztül őriztünk és olykor saját függetlenségünk árán is védelmeztünk. Ennek jegyében el kell vetnünk az Európai Egyesült Államok és az európai népek egyesítésének ideológiai gyökerű elképzelését.

- fogalmazott Trócsányi László.

Az elmúlt évtizedek válságai azt bizonyították be, hogy az európai intézmények a tagállamok támogatása és a nemzeti megoldások nélkül nem képesek úrrá lenni a nehézségeken – írta az EP-képviselő a Magyar Nemzetben.