Több egyetem is alapítványi kézbe kerül
2021.04.27. 18:30
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által benyújtott, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló sarkalatos törvényt fogadott el az Országgyűlés, és létrehozott 16 alapítványt, amelyek közül 11 felsőoktatási intézmény fenntartója lesz.
A szegedi, a dunaújvárosi, a pécsi, a nyíregyházi és a debreceni egyetemet, a Magyar Táncművészeti Egyetemet, az újonnan létrejövő Tokaj-Hegyalja Egyetemet, a Budapesti Gazdasági Egyetemet, a Testnevelési Egyetemet, a Semmelweis Egyetemet és a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemet is alapítványi kézbe adta a kormány. Ezenkívül öt további alapítványt is létrehoztak egyéb célokra. Valamint nem alakul át alapítványi formába, de a katolikus egyházhoz kerül az egri Eszterházy Károly Egyetem.
Az Országgyűlés közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabálya összesen 32 alapítványt sorol fel, ezek közül 21 felsőoktatási intézmény fenntartója lett kedden.
Az egyetemi fenntartó váltása, azaz a modellváltás nem új dolog, egy 2016-os stratégiát hajtanak végre.
A versenyképesebb, a gazdasághoz közelebb álló működési forma az államtól függetlenebb, autonóm szervezeti struktúrát teremt, a vagyon pedig garantálja a pénzügyi autonómiát”
– mondta el Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára.
Az ügyvezetést a legalább öt természetes személyből álló kuratórium látja el – őket az egyetemet fenntartó alapítványok esetében a miniszter nevezi ki –, és háromfős felügyelőbizottság létrehozása is kötelező. Az összeférhetetlenségi szabályok nem szigorúak, más munka is folytatható a kuratóriumi vagy az fb-tagság mellett, amelyért díjazás is jár. Ha üresedés van egy kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági poszton, akkor a két testület együtt határoz az új tagról – derül ki az országgyűlési döntésből. A törvényben rögzítik azt is, hogy az orvosi egyetemek klinikái állami irányítás alatt maradnak.
De az országgyűlési döntés nem az örökkévalóságig él, az alapítványnak 3–5 évente meg kell állapodnia az állammal a részletes finanszírozásról, és 15–25 évente újra kell kötni a keretmegállapodást.
Az újonnan létrehozott alapítványok megkapják a jogot az egyetemekhez tartozó telkekre és ingatlanokra, így például
Az ilyen típusú alapítványok célja az oktatáson túl olyan közfeladatok ellátása, mint a kultúravédelem, a hagyományőrzés, a tehetséggondozás, a nemzeti kultúra megőrzése, az örökség- és a klímavédelem, az épített és természeti környezet védelme.