Orbán évtizede
2021.04.27. 10:30
A fiókban turkáltam.
Az íróember gyakran turkál. Fiókban is, az utcán is, meg mások életében is. Nem úgy, abban az értelemben, hogy bekukkant mások ablakán, vagy feltör levelesládákat, és elolvassa a küldeményeiket. Mióta a világ áttért az elektronikus levelezésre, ez amúgy sem lenne túlzottan érdekes. Az Elmű- és gázszámlákat nyitogassa a hóhér!
Olyan értelemben turkál az ember, hogy bekukkant fura utcákba, megbámul szobrokat, belenéz arcokba, elemez mozdulatokat, gesztusokat. Hátha valami hasznosítható. A fiókban is ezért turkál. Ki tudja, miféle sok éves-évtizedes levél, fénykép vagy tárgy ad inspirációt valami elbeszéléshez. Épp ezért elteszek sok mindent. Majd bolond leszek kidobni esetleges leendő szellemi gyermekeimet!
Az alsó fiókban egy hosszúkás, keskeny boríték akadt a kezembe.
Nézem, forgatom. Arany betűkkel a magyar állami címer s a feladó:
Mint mondtam, én mindent elteszek. Megvannak szórólapok 2002 májusából, a választások idejéből, a Medgyessy-érából, sőt MP3-ban a teljes őszödi beszéd. Jó, hogy ezt a levelet is eltettem. Ugyan csak 2018-as, de jó, hogy megvan.
„Tisztelt Honfitársam!
Azért írok Önnek, hogy tájékoztassam, a kormány január 17-i ülésén határozott a Stop Soros törvényjavaslatról.
Az elmúlt év végén lezajlott nemzeti konzultáció során az ország polgárai elsöprő többséggel nemet mondtak a Soros-tervre. A Stop Soros törvényjavaslat célja, hogy érvényt szerezzen ennek. Meg kell akadályoznunk, hogy Magyarországból bevándorlóország legyen.
A tét hatalmas. Az ország határán felépített kerítés megállította a migránsokat, a bevándorlás támogatói azonban most újabb támadást indítottak hazánk ellen. Soros György lebontaná a határzárat, és milliókat akar betelepíteni Afrikából és a Közel-Keletről.
Nekünk Magyarország az első. Ragaszkodunk ahhoz, hogy csak mi, magyarok dönthessük el, kikkel élünk együtt. Ezért a Stop Soros törvényjavaslattal és minden eszközzel azon leszünk, hogy Magyarország megmaradjon magyar országnak.
Itt az idő. Álljunk ki Magyarországért!”
Amikor ezt a levelet hozta a postás, már rég nem volt divatban, hogy az ellenséggel koccintsunk a saját nemzetünk gyásznapján, mint egykoron Medgyessy Péter tette, 2002-ben, amikor Adrian Năstaséval koccintott a trianoni békediktátum évfordulóján.
Miután a levelet visszatettem a fiókba, bekukkantottam az elektronikus üzeneteim közé is. Kicsit meglepődtem. Régi ismerősöm írt levelet. Karcsi nagyon haladó szellemű, több ízben láttam, hogy posztokban kelt ki a diktatúra és az elnyomás ellen, s a Soros-sajtó szavajárását átvéve hergelte a népet Trump, Putyin és Orbán ellen.
Értik, Trump, Putyin és Orbán. Odáig nem jutott el, hogy megértse, történelmi léptékkel is elég rég történt utoljára, hogy Magyarország világpolitikai szereplővé emelkedett, és kullogóból a politika alakítójává változott.
Michael Weich „Hallo, Herr Diktator” című propagandafilmje Orbánt az unió „kvázi diktátorának” nevezi, akinek senki nem állhat az útjába, és ha nem vigyáznak az európai vezetők, a jövőben „Orbán Viktorok” vehetik át a kontinens irányítását.
Ezt írta Karcsi:
Kíváncsi vagyok a véleményedre. Vajon kimeríti-e a hazaárulás fogalmát az, hogy a magyar kormány Kínától vesz fel egy óriási hitelt, amiből aztán egy kínai cég kínai alapanyagokból egy kínai egyetem kampuszát építi fel Budapesten? Ha nemmel válaszolsz, meg tudnád magyarázni, milyen magyar nemzeti érdek fűződik mindehhez?”
Kezdjek bele gazdasági okfejtésekbe?
Ugyan már, ez nem az én asztalom. S ha akarna, ő is utánanézhetne. Nem kötelező csak egyfajta forrásból tájékozódni. Ehelyett ezt válaszoltam neki. Ha ezt a nyelvet és érvrendszert használom, talán átmegy neki.
„Kedves Karcsi! Halvány gőzöm sincs, de ezek a nagy egészben piti részletkérdések. Semennyire nem érdekel. Ellenben elmesélek neked egy friss hírt. A fehér emberekre vonatkozó »utasításokat« tartalmazó táblát helyeztek ki Minneapolisban arra a térre, ahol George Floyd tavaly május 25-én egy rendőri intézkedés közben életét vesztette. A minneapolisi 38. utca és a Chicago sugárút találkozásánál található, George Floydról elnevezett tér bejáratánál elhelyezett tábla »a közösség, a nyilvános fájdalom és a tiltakozás szent helyének« nevezi a területet. A táblára – egy Georg Floydról készült rajz mellett – öt utasítást is felírtak, amelyet »különösen a fehér embereknek« címeztek. »Emelkedjenek felül önmagukon, és jöjjenek hallgatni, tanulni, gyászolni és tanúskodni.«
Nos, én nem szeretném, hogy a cselédlépcső mintájára fehérlépcső legyen, márpedig lesz. Ahol fekete lábat kell csókolni, ahol a saját szobraidat döntöd, ott másodrendű vagy. Én mindent elkövetek, hogy ez a világ ide ne gyűrűzzön be. Márpedig be fog, ha az ellenzék kerül hatalomra. Látod, többek közt ezért is vagyok kormánypárti. Ezt gyorsan lefirkantottam neked, noha nem vagyok köteles válaszolni, és hogy jössz te ahhoz, hogy számonkérj. Bízom benne, hogy többet nem fordul elő. Baráti ölelés, és vigyázz magadra.