Gulyás: Magyarország az egészségügyre költi a legtöbbet a helyreállítási alapból
888.hu
2021.04.25. 09:00
Magyarország az egészségügy fejlesztésére szeretné fordítani a legtöbb pénzt a koronavírus-járvány utáni európai helyreállítási alapból – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában nyilatkozva.
Gulyás Gergely felidézte, Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, Brüsszelben több mint másfél órás vacsorán egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, akivel számtalan kérdést érintettek.
A magyar kormányfő tájékoztatta a bizottság elnökét a magyarországi oltási helyzetről, Ursula von der Leyen pedig beszámolt az Európai Bizottság jövőre vonatkozó vakcinabeszerzési terveiről – mondta.
A tárcavezető közölte, bár nem ez volt a leghosszabban tárgyalt kérdés, de a megbeszélésen szó volt a helyreállítási alapról is. Megerősítette,
Magyarország az elsők között nyújtja be tervét, amely az országnak járó több mint 2500 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásra vonatkozik majd, a 3300 milliárd forintot meghaladó hitelkeretre nem terjed ki.
Kiemelte, a
legtöbb forrást az egészségügyre szánják, a hálapénz megszüntetését tartalmazó új egészségügyi rendszer ugyanis lényegesen többe kerül az országnak, ezért jó lenne, ha annak költségeihez az Európai Bizottság is hozzájárulna az első években.
Emellett Magyarország fővárosi és vidéki egészségügyi fejlesztéseket is megvalósít, amelyek tovább javíthatják a lakosság ellátását – tette hozzá Gulyás Gergely.
A miniszter szólt arról is, kiemelten támogatják majd a károsanyag-kibocsátás csökkentését, ezen belül a kötöttpályás közlekedés korszerűsítését, továbbá a felsőoktatást és a körforgásos gazdaságra történő átállást.
Hangsúlyozta, az Európai Bizottság elnöke tisztán és reálisan látja a helyzetet, vagyis azt, hogy Magyarországon átláthatóan biztosított a helyreállítási alap felhasználása.
Gulyás Gergely közölte,
Orbán Viktor elmondta Ursula von der Leyennek, hogy az Európai Uniónak el kellene fogadnia egy Oroszország- és Kína-stratégiát.
Európának világos elvek mentén kell Oroszországgal együttműködnie – jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve, tudomásul veszik, hogy vannak tagállamok, amelyek biztonsági fenyegetésként tekintenek Oroszországra, de Európa már csak a nyersanyaghiány miatt sem mondhat le az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatokról. Gulyás Gergely szerint erre jó példa Németország, amely erről soha nem is akart lemondani.
A Miniszterelnökség vezetője beszámolt arról is, Orbán Viktor és az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió külkapcsolatairól is tárgyalt. Jelenleg az amerikai-orosz és az amerikai-kínai viszony is rendkívül feszült, az Egyesült Államok pedig „kevésbé önálló szereplőként” kívánja bevonni ebbe a helyzetbe Európát – mondta a tárcavezető.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott,
nem szeretnék, ha az európai helyreállítási terv a főpolgármester miniszterelnök-jelölti ambíciójának áldozatává válna.
Megjegyezte, minden ésszerű javaslatot mérlegelnek a helyreállítási alappal kapcsolatban és örülnek, ha konszenzusra lehet jutni a fővárossal. Ugyanakkor, ha a budapesti városvezetés a nemzetközi színtéren szeretné kifejezni egyet nem értését, akkor abból az látszik, hogy az erről szóló vitáknak nem a konszenzusteremtés a célja, hanem hogy „ők a különvéleményüket kifejezhessék”.
A tárcavezető elmondta, a jogállamisági jelentés csak említést szintjén került szóba a találkozón. Mindenki örömmel nyugtázta ugyanis, hogy tavaly olyan megállapodás született az állam- és kormányfők között, amely rögzítette, hogy minden tagállam fontosnak tartja az átláthatóságot az uniós pénzek felhasználásánál.
„Magyarország modellértékű demokrácia”
– jelentette ki Gulyás Gergely, majd aláhúzta,
„mi a jogállamiság kérdését is fontosnak tartjuk, csak azt nem szeretjük, ha politikai vádakat fogalmaznak meg jogállami köntösben” a migrációt következetesen elutasító, a hagyományos európai értékek mellett kiálló országokkal szemben.
A Miniszterelnökség vezetője végül megjegyezte, meglepte
a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) védettségi igazolványhoz kapcsolódó előírásokat érintő bírálata, nem azért mert kritikus, hanem mert igénytelen.
Kiemelte, az alkotmányos szabályozás alapján akkor van mód a különbségtételre, ha az nem önkényes; bizonyos szolgáltatások igénybevételének a védettségi igazolványhoz kötése mások egészségének védelmét szolgálja, ráadásul nem egyedülálló megoldás, az EU számtalan más országa fogadott el hasonló szabályokat, például a szomszédos Ausztria is.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
