A szerdán New Yorkban közzétett jelentés, a II. World Ocean Assessment szerint 2008 és 2019 között bő 400-ról mintegy 700-ra emelkedett az ilyen halálzónák száma, főleg a Mexikói-öbölben, a Dél-kínai-tengeren, de a Balti- és az Északi-tengeren is.

A jelenség egyes régiókban természetes okból fordul elő, oka az algavirágzás.

Ily módon a mélyben olyan óriási zónák alakulhatnak ki, amelyekben átmenetileg alig van oxigén.
Kedvez a káros algavirágzásnak olyan tápanyagok tengerbe kerülése, mint a nitrogén vagy a foszfor.

A világóceán-jelentés szerzői a helyzet rosszabbodására számítanak, mivel a 21. század első felében becslések szerint megkétszereződik az emberi tevékenység következtében a tengerbe kerülő nitrogén mennyisége.
Hatással van a halálzónák kialakulására a klímaváltozás okozta tengervíz-melegedés is – írják a kutatás szerzői.