Biden szankciókat léptetett életbe Moszkvával szemben, de nem kívánja szítani a feszültséget
888.hu, MTI
2021.04.16. 08:00
Az Egyesült Államok nem kívánja, hogy Moszkva és Washington között elmérgesedjen a feszültség, dacára az ellene bevezetett friss szankcióknak – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök csütörtökön.
Az Egyesült Államok nem akarja az eszkaláció és konfliktus körforgását elindítani Oroszországgal”
– mondta Biden a Fehér Házban adott rövid nyilatkozatában. „Stabil, kiszámítható kapcsolatokat szeretnénk” – fogalmazott az amerikai elnök.
Biden egyben figyelmeztette Moszkvát, hogy amennyiben folytatja „beavatkozását az amerikai demokráciába”, „kész további válaszintézkedésekre”. Hangsúlyozta, hogy az új szankciók jóval súlyosabbak is lehettek volna.
Tovább is mehettünk volna, de letettem erről. Úgy döntöttem, hogy arányos választ adunk”
– tette hozzá.
Az Északi Áramlat-2 földgázvezetékkel kapcsolatban Biden jelezte, hogy már régóta ellenzi a projektet. Arra az újságírói kérdésre, hogy az újabb szankciók miért nem érintik a Balti-tenger fenekére fektetett vezetékrendszert, amelyen keresztül az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével szállítják Németországba, így felelt:
Az Északi Áramlat-2 bonyolult kérdés, mert európai szövetségeseinket érinti.”
Az amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz, kémkedéssel vádolt orosz diplomatát, válaszul a Moszkva által indított kibertámadásokra és az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozásra.
Az amerikai elnök által aláírt – és a kongresszusnak levél formájában megküldött – rendelet értelmében az Egyesült Államok olyan büntetőintézkedéseket hozott, amelyek „stratégiai és gazdasági következményekkel” járnak majd Oroszországra nézve, ha folytatja vagy fokozza a nemzetközi helyzet destabilizálására irányuló akcióit.
A rendelet megjelenése után közleményt adott ki az amerikai külügyminisztérium.
A külügyi tárca közleményét Antony Blinken miniszter írta alá. A tárcavezető konkrétan idézte a SolarWinds hackertámadását, és szólt Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikusról is. Blinken Navalnij „azonnali szabadon bocsátását” követelte, leszögezve, hogy az amerikai kormányzat „továbbra is aggódik” Navalnij egészségi állapota miatt.
Az amerikai diplomácia vezetője kifejtette:
Ezeknek a lépéseknek az a céljuk, hogy Oroszországot felelősségre vonjuk meggondolatlan tetteiért. Határozottan fogunk reagálni azokra az orosz akciókra, amelyek kárt okoznak nekünk, szövetségeseinknek és partnereinknek.”
Ugyanakkor hangsúlyozta azt is: az Egyesült Államok „keresi az együttműködés lehetőségeit Oroszországgal azzal a céllal, hogy stabilabb és kiszámíthatóbb kapcsolatot építsünk ki, összhangban az Egyesült Államok érdekeivel”.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes ezután ellenintézkedések sorozatát jelentette be John Sullivan amerikai nagykövetnek, és közölte vele, hogy azokért majd Washingtont terheli a felelősség, amely „azzal a bejelentett szándékával ellentétben, hogy pragmatikus kapcsolatokat építsen ki Oroszországgal, újabb súlyos csapást mért rájuk”.
Az orosz fél szerint Moszkva sok éven át „rendkívül felelős módon viszonyult a kétoldalú viszony elfogadható szinten való fenntarthatóságának feladatához”, az egymást követő amerikai kormányok azonban csak tovább rontották a helyzetet, és nem reagáltak Moszkva „pozitív impulzusaira”.
John Sullivan az amerikai nagykövetség honlapján „szakmainak” és „tiszteletteljesnek” nevezte az orosz külügyminisztériumban folytatott tárgyalását. A misszióvezető szerint Washington tovább keresi majd a módját annak, hogy stabilabb és kiszámíthatóbb kapcsolatai legyenek Moszkvával, az Egyesült Államok érdekeinek megfelelően.
Lengyelország nemkívánatos személynek minősítette a varsói orosz nagykövetség három munkatársát
– jelentette be csütörtök este a varsói külügyminisztérium, utalva az ország stratégiai szövetségesének tartott Egyesült Államok aznapi hasonló intézkedésére.
Varsóban csütörtökön a külügyminisztériumba kérették az orosz nagykövetet, és átadták neki a kiutasításról szóló diplomáciai jegyzéket.
A lengyel fél azzal indokolta a lépést, hogy
az érintettek megsértették a diplomáciai státusz feltételeit, és Lengyelországnak ártó tevékenységet folytattak.
A közlemény szerint Lengyelország teljességgel szolidáris azokkal a döntésekkel, amelyeket aznap az Egyesült Államok az Oroszországgal fennálló kapcsolatai területén hozott.
Közösen vállalt, megvitatott szövetségi döntések jelentik a leghelyesebb választ az Oroszországi Föderáció ellenséges lépéseire”
– olvasható a lengyel külügyi közleményben.
A NATO-tagországok támogatása az Oroszország ellen bevezetett amerikai szankciók ügyében modern „vazallusság”
– jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtök este a TASZSZ hírügynökségnek, arra reagálva, hogy Varsó kiutasított három orosz diplomatát, több országban pedig bekérették az orosz nagykövetet.
A NATO-országok láncreakciója az amerikai szankciók támogatására az erkölcstelen blokkfegyelem megnyilvánulása, amikor a döntéseket nem valós tények alapján, hanem parancsra hozzák meg, álszolidaritást kifejezve. Ez nem szolidaritás, de még csak nem is kampányszerűség. Ez XXI. századi vazallusság”
– mondta.
Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke ugyancsak a TASZSZ-nak azt mondta, hogy Lengyelország az Egyesült Államok „igazi vazallusaként” viselkedik, és „nem akar elmaradni a washingtoni nagy testvértől” sem a retorikában, sem a tettekben. „Ez az amerikai szankciók visszhangja” – mondta.
A politikus szerint Varsó „ruszofób” gesztusa, amelyre semmi oka sem volt, „tovább mélyíti a szakadékot” az orosz–lengyel kapcsolatban.
Az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország közötti feszült viszony tovább romlott az utóbbi időben.
Nagy felháborodást váltott ki orosz részről, amikor Biden elnök egy – az ABC Newsnak adott – márciusi interjúban igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint. Az amerikai elnök akkor azt is mondta, hogy Oroszország „meg fog fizetni” a 2020-as elnökválasztásba szerinte történt beavatkozásért. Oroszország másnap visszahívta egyesült államokbeli orosz nagykövetét.
Kedden Biden telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amikor az amerikai elnök hangsúlyozta az Egyesült Államok elkötelezettségét Ukrajna területi integritása mellett, és aggodalmának adott hangot a Krím-félszigeten és Ukrajna határán történt jelentős orosz haderő-összevonás miatt.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
