Koroknai Péter kifejtette, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege az év végére többletbe fordult, miközben a külső finanszírozási képesség a GDP 2,1 százalékára emelkedett.

A gazdaság nettó külső adósságrátája historikusan alacsonyan, a GDP 8 százaléka körül stabilizálódott, ami megfelelt a 2019-es év végi szintnek és a régiós átlagnak.

A bruttó külső államadósság átmenetileg enyhén nőtt, a GDP 58 százalékára. Ebben az állami devizakötvény-kibocsátás, a külföldiek forintállampapírjainak emelkedése és a vállalatok külföldi tartozásának növekedése egyaránt szerepet játszott – értékelte.

Az ország bruttó forrásigénye alacsony maradt, tavaly a 2019-es 17 milliárd euró körül alakult. Ez továbbra is kedvező, mivel a 2008-as pénzügyi válság éveiben évi 35–40 milliárd euró volt – fűzte hozzá.
Az ország külső sérülékenysége szempontjából kiemelt jelentőségű rövid külső adósság 2020 végén 21,5 milliárd eurót tett ki, míg a devizatartalék megközelítette a 34 milliárd eurót, így 2020 végén a devizatartalék jelentősen – több mint 12 milliárd euróval – meghaladta a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet.
Kifejtette: a külkereskedelmi folyamatokat kettős hatás alakította. Az év elején a járvány miatt visszaeső turizmus, az exportkereslet zuhanása és az ellátási nehézségek miatt átmenetileg visszaeső exportdinamika, illetve az egészségügyi beszerzések importigénye a külkereskedelmi egyenleg romlását eredményezte. A járvány második hulláma miatt az év második felében is csökkent a szolgáltatásegyenleg többlete, viszont ezt több mint ellensúlyozta a csökkenő belföldi felhasználás, az élénkülő ipari termelés és a javuló cserearány nettó exportot növelő hatása. Így a külkereskedelem az év végén már pozitívan járult hozzá a folyó fizetési mérleghez.
Az államháztartás hiánya tavaly jelentősen emelkedett, megtört a korábbi években jellemző mérséklődő trendje – mondta.

Utóbbi folyamatban jelentős szerepet játszott a lakosság továbbra is erős állampapír-kereslete, ami a válság során is stabil forrást biztosított az államháztartás számára, és mérsékelte annak sérülékenységét – mutatott rá. A magánszektor megtakarítása jelentősen emelkedett. A visszafogott fogyasztás, a járványügyi korlátozásokkal együtt járó kényszer-megtakarítás és az óvatossági motívumok erősödése továbbra is magasan tartja a lakosság pénzügyi megtakarítását, miközben a vállalatok finanszírozási képessége is emelkedett – ismertette Koroknai Péter.