Nyugat-Európa, szólásszabadság és hasonló sallangok. Amikor szóba kerül ez a téma, mindig ugyanaz a személyes tapasztalat jut eszembe. Viszonylag sok német újságot olvasok, fogalmazhatnék úgy is, hogy érdekel, ami Németországban történik. Az a meglepő, hogy bármilyen sajtóterméket fogyasztok, ugyanazt kapom. Olvashatom a Die Weltet, a Focust, a Spiegelt és a többit, mindegyikben azonos szövegeket látok, azonos tartalmat. Nincs kibeszélés, nincs más vélemény, mindenki ugyanazt mondhatja, írhatja.

A sajtó- és szólásszabadság (az állításokkal ellentétben) nem létező fogalmak Németországban. Ugyanakkor Magyarországon mindenről nyugodtan lehet beszélni, írni, értekezni, aki az ellenkezőjét állítja, az hazudik. Hazánkban annyira eluralkodott a sajtószabadság, hogy eddig ismeretlen terepekre is betévedt a média, és már nincsenek tabuk, nincs semmiféle szakmai vagy társadalmi minimum, amit követne. Lásd a balliberális média tevékenységét a koronavírus idején. Annál kevés károsabb cselekmény történt országunk elmúlt 100 éves történetében. És még hol a vége?

Petry Zsoltot kirúgta a Hertha BSC, mert elmondta a véleményét. Ízlelgessük a mondatot. A fejlett Nyugat-Európában egy sikeres szakembert elküldenek a munkahelyéről, mert mást mert gondolni, mint amit kellett volna.

Ez a történet annyira abszurd, hogy ha nem esik meg, el sem hiszem.

Petry Zsolt korábban a magyar válogatott kapusa volt, emellett számtalan hazai és nemzetközi csapatban védett. Kapusedzőként megfordult a válogatottnál, majd 2015-ben Dárdai Pál hívására csatlakozott a berlini Hertha BSC edzői stábjához.

A kiváló labdarúgó és edző a minap adott interjút a Magyar Nemzetnek, ahol szakmai kérdések mellett szóba került Gulácsi Péternek „a család az család” mozgalom melletti kiállása, amiről Petry annyit mondott, hogy „elvi alapon nem lehet és nem is szabad őt elítélni csak azért, mert elmondta a véleményét. Más kérdés, hogy egyetértenek-e az emberek az ő álláspontjával, vagy sem. Én sportolóként az ő helyében a futballra koncentrálnék, és nem fogalmaznék meg semmilyen álláspontot közéleti, társadalompolitikai kérdésekben.”

Majd szóba került a bevándorlás témaköre is.

„Nem is értem, hogy Európa hogyan képes morálisan ilyen mélyre süllyedni, mint ahol most van. A bevándorláspolitika nálam az erkölcsi leépülés megnyilvánulása.”

Az interjú megjelenése után egy napot sem kellett várni, hogy Petry Zsoltot behívja egy „elbeszélgetésre” a Hertha vezetése, és kirúgja a magyar szakembert.

A klub ki is adott egy közleményt, amelyben bejelentik a kirúgás tényét, arra hivatkozva, hogy a Hertha egy olyan csapat, ahol „elkötelezettek az olyan értékek mellett, mint a sokszínűség és a tolerancia”. Ebbe a sokszínűségbe és toleranciába az természetesen már nem fér bele, hogy valaki mást gondoljon a világról.

Petry legnagyobb bűne egyébként ez az interjúban elhangzott fél mondat:

„Mi, a nemzeti oldal képviselői.”

Ha mersz nemzetben, hazában gondolkodni, akkor a liberális úthenger eltipor.

A Hertha „toleranciáján” nem érdemes csodálkozni. Az európai csapatok közül az elsők között volt, ahol a játékosoknak és a teljes edzői stábnak térdelnie kellett a mérkőzések előtt.

Németországban sajnos mindig nagy a hajlandóság az idióta, beteg maszlagok benyelésére. Ha így nézzük, Petry Zsolt még olcsón megúszta, hiszen voltak olyan történelmi időszakok, amikor a birodalom sokkal csúnyábban bánt el a másként gondolkodókkal.