Mostanra úgy tűnik, az uniós hatóságok az AstraZeneca oltását veszélytelennek tartják, azonban az a tény, hogy gyanús esetek miatt az EU-tagállamok sorra függesztették fel a brit–svéd hátterű oltóanyag alkalmazását, mindenképpen felelősségi kérdéseket is felvetett. Jutta Paulus zöldpárti EP-képviselő ezért már januárban betekintést kért a koronavírus-vakcinát gyártókkal kötött EU-s szerződésekbe, arra hivatkozva, hogy az AstraZeneca esete (akkor még csak a szállítás akadozott) azt mutatja, sürgősen nagyobb átláthatóságra van szükség az Európai Parlament számára.
Mindeközben Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának vezetője fontolóra veszi a korlátozott mennyiségű koronavírus-vakcinák Európai Unióból történő exportjának korlátozását. A bizottság azt is megvizsgálja, hogy az EU-nál magasabb oltási arányú országokba irányuló kivitel továbbra is arányos-e. Európa csak azt akarja biztosítani, hogy megkapja a méltányos részét – mondta Von der Leyen.

A valóságérzet hiánya a felelős a politikában tapasztalható rossz válságkezelésért, értelmezte a kérdést a Die Weltnek nyilatkozó Anton Börner. A politikusok nem hallgatnak az üzleti életben jártas szakemberekre, ehelyett a perfekcionizmusra támaszkodnak – ez időbe, pénzbe és emberi életekbe kerül. Anton Börner, a Nagykereskedelmi, Külkereskedelmi és Szolgáltatói Szövetség (BGA) elnöke azzal vádolja a politikusokat, hogy nem vették igénybe az üzlet világában jártas menedzserek szakértelmét. „Az elmúlt tizenkét hónapban az állam ismét megmutatta, hogy nem rendelkezik megfelelő irányítással, és hogy a struktúrák nem alkalmasak a valódi katasztrófák gyors és hatékony kezelésére” – rögzítette a szövetség elnöke.

Meggyőződése, hogy a vezetők sokkal jobban felkészültek lehetnének a járvány kezelésére. „Ilyen típusú katasztrófákkal csak olyan emberek tudnak megbirkózni, akiknek a mindennapi munkája ez, és kiképezték őket a bizonytalanságok kezelésére. Azonban a politikusok szándékosan nem hallgatják meg őket. Sorsdöntő helyzetekben üzleti szakértőket kell bevonni. A menedzserek egy csoportja, amely jártas a beszerzésben, a logisztikában és az elosztásban, ugyanúgy tartozhat a bizottságokhoz is.”

A politikusoknak nincs valódi kapcsolatuk a mindennapi üzleti élettel

Különösen az oltóanyaggyártókkal folytatott tárgyalások során vált nyilvánvalóvá, hogy a politikusok túlterheltek. „Az EU képviselői nem voltak abban a helyzetben, hogy egyenlő feltételekkel tárgyaljanak egy olyan globális vállalat alkalmazottjaival, mint például a Pfizer oltóanyaggyártó. A politikusok nem tudnak tárgyalni a beszerzésről, mert még soha nem tették, és nincsenek erre kiképezve. Az oltóanyag-beszerzési szerződésekben vannak olyan feltételek, amelyek miatt minden vezető el van keseredve. Az üzleti életben az emberek tudják, hogyan kell kezelni az ilyen helyzeteket” – mondta Börner.

„A politikusok úgy gondolják, hogy a vásárlás nem lehet nehéz tevékenység. Úgy vélik, hogy ezt bárki megteheti, a feleségeik is ezt teszik nap mint nap. Hiányzik az igazi megértés egy ilyen típusú beszerzési folyamat összetettsége tekintetében. Ráadásul a menedzserek kezdetben gyanúsak, mert pénzt akarnak keresni” – állítja a BGA elnöke. A politikusok és a tisztviselők úgy gondolják, hogy ők maguk mindent jobban tudnak, azonban nincsenek napi kapcsolatban az üzleti élettel.

Az oltások rangsorolásakor az exportáló vállalatok alkalmazottaira is gondolni kell. „Nagyon támogatom az orvosok, ápolók, gyermekgondozók és tanárok elsőbbségének biztosítását, de az export szempontjából releváns szakmai csoportoknak, például a technikusoknak, a szerelőknek, az értékesítési személyzetnek és a vezetőknek ugyanolyan gyorsan be kell oltatniuk magukat” – véli Börner.

A világjárvány elleni harc jelenleg Németországban a perfekcionizmustól szenved

„Ha ilyen sokáig járnak körbe minden döntést, hogy elhárítsák az esetleges hibákat, soha nem fog véget érni ez a kritikus helyzet. Ez időbe, pénzbe és emberi életbe kerül. Ezért érzékelhetjük a rendkívüli elégedetlenséget az emberek körében. Meggyőződésem, hogy a politika és a gazdaság szétválasztásának nem csak az oltóanyagok ügyében van nyilvánvalóan helye. Ezek az emberek metaszinten mozognak, de itt nem a metaszintekkel, hanem a durva valósággal van dolgunk” – mondta.

Ez vonatkozik például a tervezett ellátásilánc-törvényre is, amely jelenlegi formájában a vállalatok számára ismeretlen, és súlyos csapást jelent a kis- és középvállalkozásokra, amelyeket állítólag egyáltalán nem érint. De ez nem igaz. Börner számára a járvány tapasztalatai olyan feladatokat is eredményeznek, amelyekkel a következő szövetségi kormánynak kell megbirkóznia.

A BGA az őszi szövetségi választások előtt összeállította az igények katalógusát. Több rugalmasságra van szükség, nemcsak a járványban, hanem a vírustól függetlenül is. Mindenekelőtt az USA és Kína közötti kereskedelmi konfliktus aggasztja a BGA-t. Szerintük erős szövetségi kormányra van szükség, amely közvetíteni tud az USA és Kína között, hogy a német gazdaságot egyik oldalról se büntessék.

„Ez végzetes lenne számunkra. Sürgősen meg kell találni az egyensúlyt a két hatalom között. A világ és Kína között zajló konfliktus veszélyesebb, mint maga a világjárvány. Nyitva kell tartanunk a piacokat” – véli Börner.

„A koronavírus-válság magas költségeit csak alacsonyabb adókulcsokkal lehet finanszírozni, magasabbakkal nem, csak így lehet növekedést generálni. Ezenkívül a kormánynak meg kell teremteniük a feltételeket annak érdekében, hogy hatalmas beruházások történhessenek a kutatás és fejlesztés területén. Mindig lesznek új járványok, és fel kell készülnünk rájuk. Ez a járvány nem valaminek a vége, hanem egy új fejezet kezdete” – véli a német kereskedelemi szervezet vezetője.

Az osztrákok kapcsán pedig azt látjuk, hogy nem csupán Sebastian Kurz kancellár Brüsszelt bíráló kemény szavai keltettek nagy feltűnést, de úgy tűnik, a palamenti képviselők is lépéseket kezdeményeztek – a magyar kormány korábbi felszólítását követően – valamennyi uniós vakcinaszerződés nyilvánosságra hozatalára. Érvelésük szerint az Európai Bizottság gyógyszeripari vállalatokkal kötött keretmegállapodások révén 2,3 milliárd vakcinaadagot biztosított a SARS-CoV-2 vírus ellen az európai lakosság számára. Az államok lehívhatják az oltási adagokat ebből az uniós kvótából. A népességkulcs szerint elosztva az osztrák lakosságnak ennek körülbelül 2 százaléka járna. Ezeket az oltási adagokat a lakosság fizeti, a nyilvánosság ezért érdekelt abban, hogy az Európai Bizottság mely oltásokat rendelte el, milyen szerződéses alapon, milyen mértékben, milyen áron, mikor és milyen szállítási dátummal. Közérdek továbbá annak megismerése, hogy az osztrák szövetségi kormány milyen feltételekkel hívta le ezeket a kvótákat. A közkiadásokat érthető, átlátható és világos módon kell bemutatni – áll a parlamenti képviselőknek az osztrák pénzügyminiszterhez intézett megkeresésében.