A svéd–brit gyógyszergyártó a múlt héten kért engedélyt az olasz kormánytól arra, hogy Róma melletti üzeméből 250 ezer adag oltóanyagot exportálhasson Ausztráliába. Az olasz kormány visszautasította a kérést, az Európai Bizottság pedig támogatta ezt, arra hivatkozva, hogy a cég nem teljesítette az uniós tagországokba irányuló szállítási kötelezettségeit. A döntést a koronavírus elleni oltóanyagok kereskedelmének nyomon követésére szolgáló, január végén kidolgozott exportfelügyeleti mechanizmus keretében hozták meg. Ebben az Európai Bizottság legalább 150 exportkérelmet hagyott már jóvá, ez volt az első elutasítás.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök ezután azt mondta: megérti a döntést, hiszen Európában, és kifejezetten Olaszországban, sokkal rosszabb a járványhelyzet, mint Ausztráliában, de kérte az EU-t, hogy gondolja át még egyszer.

Dan Tehan ausztrál kereskedelmi miniszter kedden „vakcinaprotekcionizmusnak” minősítette az európai döntést, és aggasztónak nevezte, hogy szerinte ez a jövőben is előfordulhat. Ezért

– jelentette ki.

A helyi média értesülése szerint Tehan ez ügyben már az unióval és Ngozi Okonjo-Iwealával, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) főigazgatójával is tárgyalt.

A nyomásgyakorlásban az úgynevezett Ottawai Csoport játszaná a főszerepet, egy WTO-tagországokból álló csoport Kanada vezetésével, amelynek az EU is tagja.

A miniszter szerint

Ausztrália eddig 300 ezer adag oltóanyagot kapott az AstraZenecától, és pénteken megkezdték az oltást a vakcinával. Hatósági becslések szerint ez, valamint a Pfizertől érkezett szállítmány kitart addig, amíg fel nem tornásszák a hazai termelést március végén. A várakozások szerint összesen ötvenmillió adag vakcinát gyárthatnak Ausztráliában, és október végéig a felnőtt lakosság nagy részét beoltják.