Miközben a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya egy évtized alatt 23,4 százalékról 8 százalékra csökkent Magyarországon az Eurostat legfrissebb adatai szerint, az is látható, hogy nemcsak a teljes lakosság, de azon belül a nyugdíjasok anyagi helyzete is javuló tendenciát mutat.
2021 februárjában folyósítják a 13. havi nyugdíj első részletét a jogosultaknak, a juttatás összesen 77 milliárd forintot jelent majd. Ráadásul amennyiben a gazdasági növekedés visszatér a koronavírus-válság előtti állapotba, és sikeres lesz az újraindítás, úgy nyugdíjprémium kifizetésére is sor kerülhet 2022-ben.

A korábbi lépések kedvező hatását alátámasztó hír az is, hogy 2006-hoz képest – de 2012 óta különösen – jelentősen csökkent azon idősek száma, akik súlyos anyagi nélkülözésben (deprivációban) élnek. Erről a KSH Eurostat-módszertan alapján készült adatai tanúskodnak, melyek 2006 óta egységes módszertan alapján „mérik” a magyar népesség és egyes csoportjai anyagi helyzetét.

A nyugdíjasok tényleges élethelyzetét és anyagi életkörülményeit kilenc probléma megléte vagy hiánya alapján ítélik meg – írják.
Amennyiben minimum négy problémával érintett egy nyugdíjas, úgy a statisztikai kategóriák szerint „súlyos anyagi deprivációban” él. A kilenc indikátor a legkülönbözőbb anyagi természetű kiadások kapcsán mutatja meg, hogy egy nyugdíjas számára lehetséges-e egy váratlan kiadás finanszírozása, évente egyhetes üdülés kifizetése, kétnaponta húsétel fogyasztása, megfelelő fűtés a lakásában, de figyelembe veszik azt is, hogy vannak-e hiteltörlesztéssel vagy eszközbeszerzéssel (mosógép, mobiltelefon, televíziókészülék, személygépkocsi) kapcsolatos problémái.

A KSH kimutatásai alapján kijelenthető, hogy Magyarországon 2006-hoz képest 2019 végére 13,5 százalékponttal – 20 százalékról 6,5 százalékra – csökkent a súlyos anyagi deprivációban, nélkülözésben élő nyugdíjasok száma. A nyugdíjasok helyzetének szignifikáns javulása azért következett be, mert 2012 óta három tényező esetében volt kiugróan jelentős a javulás: több időskorú tud már váratlan kiadásokat is fedezni, kétnaponta hús- vagy halárut fogyasztani, valamint a lakások fűthetősége tekintetében is fejlődés indult el.

Míg 2006 és 2014 között egy váratlanul felmerülő kiadást a nyugdíjasok 64–70 százaléka nem tudott megoldani, addig az elmúlt években e mutató lényegében megfeleződött, 2019-re 33 százalékra csökkent az ebbe a körbe tartozó nyugdíjasok aránya – írják.