A Jet Propulsion Laboratoryban, a NASA bolygókutató intézetében található irányítóközpontba – ahonnan élőben közvetítették a landolást az interneten – közép-európai idő szerint csütörtökön nem sokkal 22 óra előtt érkezett meg a megerősítés, hogy a Perseverance sikeresen leszállt a vörös bolygóra.

Nem sokkal később az első fekete-fehér felvételek is megérkeztek a marsjáróról: az egyiken a jármű árnyéka is látszik a bolygó kies felszínén.

A tavaly július 30-án útjára indított marsjáró egy kockázatos leszállást követően a 250 méter mély Jezero-kráterben érte el a Mars felszínét, egy egykori tómederben.

A NASA szakemberei által csak „a rettegés hét percének” nevezett leszállás során először a hatalmas ejtőernyő nyílt ki, majd levált a hőpajzs, és a leszállóegység megközelítette a leszállás tervezett helyét, közben radarokkal keresve a megfelelő terepet a landoláshoz. Az utolsó mintegy 20 méteren végül egy úgynevezett égi daru eresztette le a marsjárót a felszínre.

A Perseverance rádiójelei a Mars távolsága miatt több mint 11 perc késéssel érkeztek meg a kaliforniai irányítóközpontba.

Az egytonnás, terepjáró-méretű robot a tervek szerint egy teljes marsi évet – 687 földi napot – tölt el a bolygón, ahol esetleges múltbéli mikrobiális élet nyomai után fog kutatni.

A Perseverance tanulmányozza a planéta éghajlatát és geológiáját, valamint kőzet- és talajmintákat gyűjt, amelyeknek a Földre való visszahozására egy későbbi misszió során, az Európai Űrügynökséggel együttműködve kerülhet sor.

A marsjárón az Ingenuity nevű kísérleti marshelikopter is a bolygóra érkezett, amely tesztrepüléseket fog végezni. Ha a napenergiával hajtott, 1,8 kilogramm tömegű drón túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni légi megfigyelésekkel.

A marsjáróval a felszínre juttattak egy olyan kísérleti eszközt is, amely tiszta oxigént von ki a Mars légkörének szén-dioxidjából. Ez a jövőben felbecsülhetetlen értékű lehet a Marson az emberi élet támogatása szempontjából, emellett hajtóanyagot szolgáltathat a rakétáknak a hazarepüléshez.

Az Egyesült Arab Emírségek első marsszondája február 9-én, a Tianven–1 kínai űrszonda pedig másnap állt pályára a vörös bolygó körül.