Erdogan az északkelet-törökországi Rize városában, a kormánypárt tartományi kongresszusán felszólalva kijelentette, hogy

és amellyel szemben a török hadsereg az utóbbi években több offenzívát is índított. Ezzel ellentétben az Egyesült Államok az YPG-t tartotta a leghatékonyabb szövetségesének Szíriában az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet elleni harc során.

A török államfő arra

Erdogan leszögezte: az egyes országok vagy együttműködnek Törökországgal a terrorizmussal szemben, vagy „e véreskezű terrorszervezet bűnrészeseiként” nemzetközi szinten fognak megfizetni.

Hangsúlyozta, Törökországnak kötelessége, hogy teljesen eltiporja a terrorszervezetet, és Ankara mind az észak-iraki Kurdisztáni Autonóm Régióval, mind a bagdadi központi kormánnyal egyetért abban, hogy a PKK-t fel kell számolni. Hangsúlyozta: országa rendelkezik azzal az erővel, képességgel, határozottsággal, hogy bárhol és bármikor rajtaüssön a terroristákon.

Erdogan egyúttal azt is mondta, hogy a közösségimédia-felületek egytől egyig felelősek a tizenhárom török állampolgár „aljas kivégzéséért”, miután szerinte ezek a platformok „a terrorszervezetek propagandaeszközeivé váltak”.

hogy „a legerőteljesebb módon” adjon választ az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatára. Ebben úgy fogalmaztak: „Ha igazak a hírek, hogy a török állampolgárok a PKK terrorszervezet keze által haltak meg, a legerőteljesebb módon elítéljük ezt a cselekedetet.”

Ezt követően Mevlüt Cavusoglu török és Antony Blinken amerikai külügyminiszter telefonon beszélt egymással. A két tárcavezető között ez volt az első hivatalos kapcsolatfelvétel azóta, hogy Joe Biden új amerikai elnök adminisztrációja január második felében hivatalba lépett.

A török külügyminisztérium a hétfői beszélgetés kapcsán azt írta, hogy Cavusoglu nyugtalanságát fejezte ki az amerikai fél utóbbi időben tett nyilatkozatai miatt.

Az NTV török hírtelevízió hétfőn a belügyminisztérium közleményére hivatkozva azt jelentette, hogy a hatóságok a nap folyamán 718 embert vettek őrizetbe egy országos terrorellenes razzia keretében. A szűkszavú beszámoló szerint a harmadik legnagyobb parlamenti tömörülés, a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) tartományi és körzeti elnökei közül is többen az előállítottak között vannak. A török kormányzat a HDP-t a PKK politikai ágaként kezeli, miközben a párt tagadja a kapcsolatot.

Hulusi Akar török védelmi miniszter vasárnap azt közölte, hogy török katonák rátaláltak a korábban elrabolt és a napokban meggyilkolt tizenhárom török állampolgár holttestére egy barlangban az észak-iraki Gara térségben, ahol szerda óta török egységek folytattak műveletet a Kurdisztáni Munkáspárt ellen.
Akar rámutatott: a február 10-én indított beavatkozás egyik célja az volt, hogy megtegyék a szükséges lépéseket a PKK által elhurcolt török állampolgárok ügyében, de erről korábban biztonsági okok miatt nem tájékoztatták a nyilvánosságot.

A Kurdisztáni Munkáspárt 1984 óta folytat fegyveres akciókat Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért, de főhadiszállása az Irak északi részén fekvő Kandil-hegységben van. A török hadsereg a légierő és kisebb szárazföldi egységek bevetésével a múltban is rendszeresen hajtott végre műveleteket az iraki határ túloldalán.

A török biztonsági erők és a PKK közötti több évtizedes konfliktusban emberek tízezrei vesztették életüket.