Megszorításokkal és rendőrterrorral próbálta megőrizni hatalmát Gyurcsány Ferenc
888 - Magyar Nemzet
2021.02.12. 08:10
A Magyar Nemzet cikksorozatának ötödik részében a 2006-os választási győzelem és a 2009-es bukás közötti időszakot mutatja be.
A 2006-os választási győzelem után, de még a kormányalakítás előtt az MSZP-frakció zárt ülést tartott a balatonőszödi kormányüdülőben. A lap emlékeztetett, hogy Gyurcsány Ferenc ekkor mondta el programbeszédét, amelyben százmilliárdos nagyságrendű költségvetési kiigazítást sürgetett még az önkormányzati választások előtt.
Sok frakciótag számára ekkor vált világossá, milyen is az ország valós gazdasági helyzete
– írták.
Miután a miniszterelnök a vidéki polgármesterek részéről is ellenállást tapasztalt, felszólalásra jelentkezett, és elmondta mára elhíresült „őszödi beszédét”.
Ismertették, hogy Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára még aznap felhívta a Népszabadság főszerkesztőjét azzal, hogy „a főnök nagyon jó beszédet mondott”. A lap közölte volna az elmondottakat, ám hiába várták, Gál mégsem jelentkezett. Ehelyett Gál legépeltette a szöveget, annak elolvasása után azonban úgy döntött, megtiltja, hogy azt a pártvezetőkön kívül más is láthassa.
Gyurcsány beszédének azonnal híre ment, a Gál által legépeltetett változatot többen olvasták a legbelső körön kívül is, sőt alig egy hónappal később a beszéd néhány rövid, összevágott részletét informatikusok és hekkerek e-mailben küldözgették egymásnak.
Akkor még fel sem merült bennük, hogy a szöveg eredeti lehet, azt gondolták, hanganalizáló szoftverrel készült paródiát hallanak.
A lap felsorolta, hogy milyen megszorításokat „kaptak” a magyar emberek a második Gyurcsány-kormánytól: több hullámban növelték a rezsidíjakat – a gáz árát első körben harminc százalékkal –, emelték az adókat, egyebek mellett bevezették a húszszázalékos kamatadót, 15-ről 25 százalékra emelték a kisvállalkozókat terhelő adókat, megszüntették a lakáshitel után járó adókedvezményt, és ingatlanadót is terveztek. Emiatt radikálisan csökkent a párt és Gyurcsány Ferenc népszerűsége.
Ebben a feszült helyzetben adták ki ismeretlenek a sajtónak 2006. szeptember 17-én Gyurcsány balatonőszödi záróbeszédének részleteit.
Megírták, hogy ezután az egész országban több tüntetéssorozat is elkezdődött, amelyeken a miniszterelnök távozását követelték. A Magyar Televízió épületénél több mint száz rendőr és ötven tüntető sérült meg.
Ennek hatására az október 1-jei önkormányzati választást fölényesen megnyerte a Fidesz – Budapestet leszámítva. A voksolás előestéjén Orbán Viktor 72 órás ultimátumot adott a kormányfőnek a távozásra, ehelyett Gyurcsány bizalmi szavazást kért maga ellen az Országgyűlésben, aminek során az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők egyhangúlag kiálltak mellette.
Október 23-án, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján a fővárosban számos helyen demonstrációt szerveztek a hatalom ellen. Utóbbi képviselői a tiltakozó tömeget csőcseléknek, a megmozdulásokat zavargásnak nevezték. A rendőrök parancsot kaptak a kemény fellépésre
– írták.
A lap ezután részletezte a következő napok rendőri túlkapásait, amelyeket 80 évre titkosítottak. A mai napig csak találgatások vannak, hogy ki szivárogtatta ki az őszödi beszéd hangfelvételeit. Gyurcsány Ferenc népszerűsége csökkent, ennek ellenére ragaszkodott a hatalomhoz. A lap megírta, hogy újabb megszorításokat vezettek be: a tandíjat, a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, valamint behívták Magyarországra a Nemzetközi Valutaalapot (IMF).
Az IMF 300 milliárdos költségcsökkentést kért annak fejében, hogy hitelt ad a csőd szélére sodródott országnak. Gyurcsányék pedig a kölcsönért cserébe befagyasztották a közszféra béreit, visszavonták a 13. havi bért, és elkezdték lefaragni a 13. havi nyugdíjat. Decemberben 600 milliárdos, a bankokat megsegítő csomag következett, a forint mélypontra jutott az euróval szemben.
A teljes cikket ITT lehet elolvasni.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
