Andrzej Duda a Balti-tenger partján található Hel-félszigeten fekvő Jurata üdülőhelyen, az ottani elnöki rezidencián zajló, kedden kezdődött kétnapos csúcstalálkozó első, a V4 megalapításának 30. évfordulójához kötődő panelbeszélgetésen szólalt fel.
Véleménye szerint a kommunizmus bukása óta eltelt három évtizedet nemcsak nagy gazdasági-politikai siker, hanem ugrásszerű társadalmi-civilizációs fejlődés is jellemezte.
Elmondta, hogy a V4 országai közös kulturális és eszmekörhöz tartoznak, közös emlékezetük része többek között a XX. század „drámai története és a két totalitárius rendszer gonoszsága”.

Az 1991-ben alapított visegrádi együttműködés fő célja a NATO- és az EU-csatlakozás volt, amit a tagországok elértek – állapította meg Duda.
Aláhúzta:

– mondta.
Kiemelte a V4 szerepét a szélesebb körű regionális együttműködésben, például a közép- és a kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő, Bukaresti Kilencek nevű formátumban, amely – mint mondta – választ jelent Oroszország „agresszív politikájára, amellyel szemben nem maradhatunk passzívak”.

A lengyel elnök kitért a Három tenger kezdeményezés keretében folytatott együttműködésre is, kiemelve ennek szerepét a regionális infrastrukturális összeköttetések fejlesztésében. Aláhúzta: a tizenkét tagállam közül kilenc már csatlakozott a kezdeményezés beruházási alapjához.
Sikernek nevezte, hogy a közép-európai együttműködési formátumok az EU, valamint az Egyesült Államok támogatását élvezik. Úgy vélte: a szolidaritáson, a közös célokon alapuló együttműködésnek köszönhetően a térség országai „jelentős módon befolyásolhatják az európai és a transzatlanti konszenzust”.
Hangsúlyozta:

A Covid-19-járvány utáni gazdasági helyreállításról az elnökök a másik keddi panelban egyeztettek. Ezt megelőzően felavatták Juratában az országcsoport harmincéves fennállását megörökítő emléktáblát.

A tagországok közötti koordinációs, informális fórumként működő V4 csoport alapítását az 1991. február 15-ei, Visegrádon rendezett találkozóhoz kötik, amikor Magyarország akkori miniszterelnöke, Antall József, Lech Walesa lengyel elnök, valamint az akkori (1993 óta két külön államként létező) Csehszlovákia államfője, Václav Havel közös együttműködési és programnyilatkozatot írt alá.