Müller Cecília: Nőtt a bizalom a védőoltások iránt
2021.02.08. 16:30
Müller Cecília a Központi Statisztikai Hivatal adatait ismertetve közölte:
míg a járvány kezdetén, illetve a védőoltások alkalmazása előtt csak a lakosság 15 százaléka szerette volna beoltatni magát, most már majdnem 50 százalék az arányuk”.
Eddig 289 042 ember kapta meg az első védőoltást valamelyik vakcinából, és 107 592-nek már a második dózist is beadták. Úgy fogalmazott: Magyarország igyekszik megtartani az unión belüli kedvező átoltottsági helyét, de ez alapvetően a beérkező vakcinák mennyiségétől függ. A magyar lakosság 3 százaléka oltottnak számít, az uniós átlag 2,7 százalék – mondta.
A szombaton érkezett oxfordi AstraZeneca-vakcináról elmondta: kezelhetősége a Pfizer vakcináénál egyszerűbb, az oltóanyagoknál megszokott hőmérsékleten, 2 és 8 fok között tárolható. Az első és a második oltás között 4–12 hetes időintervallumot engedélyez a gyártó. Az oltási munkacsoport döntése szerint Magyarországon 4 hét telhet el a két oltás között, hogy minél előbb kialakuljon a teljes védettség.
Hozzátette:
az AstraZeneca-oltással a 18 és 60 év között krónikus betegeket fogják oltani, mert a klinikai 3-as vizsgálatban az idősebbek körében a vakcina használatáról egyelőre nincsen elegendő információ”.
A szakember elmondta: alapesetben az AstraZeneca-védőoltással is „korban visszafelé haladva” kezdik meg az oltást, de nem kizárólag az életkor számít majd az oltási sorrendben, hiszen sok fiatal él súlyos krónikus betegséggel.
A háziorvosok most is meg fogják kapni a beoltandók listáját, és mindkét szempontot – életkor, betegségek – mérlegelve döntenek az oltandók sorrendjéről – mondta.
Az orosz Szputnyik V vakcináról Müller Cecília elmondta, annak minden gyártási tételét bevizsgálták, és minden vizsgált paraméternek megfelelt az oltóanyag. Mint mondta, a Szputnyik vakcina esetében a gyártó szerint „bizonyos krónikus betegségeknél kellő óvatossággal” kell eljárni.
Kiemelte, nincs százszázalékos védelem, a vakcinák hatásfoka jó, és az a fontos, hogy biztonságos oltóanyagokkal rendelkezzen Magyarország. Hozzátette:
Minden esetben az oltó orvos dönt arról, hogy az adott személynek melyik a legmegfelelőbb vakcina.”
Müller Cecília jelezte, megfeszített járványügyi munka folyik az összes hatóságnál, és vannak olyan feladatok, amelyek most a védekezés miatt háttérbe szorulnak. „Így minden más egyéb kérést megelőz a pandémia kezelése, hiszen itt emberi életek megmentéséről van szó” – fogalmazott.
Türelmet kért azoktól, akik valamilyen adatszolgáltatási igénnyel fordulnak a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz, mert – mint mondta – ezeket is meg kell előznie az emberi életek védelmének, az oltási terv következetes végrehajtásának.
Müller Cecília szerint arra nem lehet egyértelműen válaszolni, hogy a koronavírus elleni oltást évről évre ismételni kell-e, vagy a vírus esetleg „eltűnik”. Mint mondta, ezek közül bármelyik variáció igaz lehet, hiszen a vírusról naponta jelennek meg új információk.
Ha valaki valamilyen okból nem tudta sem az első, sem a második dózist felvenni az előre megbeszélt időpontban, annak az oltása sem marad el, csak egy másik időpontra tolódik – mondta Müller Cecília.
Az oltásnak felső korhatára nincs, az egyéni kockázatot kell mérlegelni – mondta kérdésre a szakember. A tapasztalatok szerint az oltás felvétele lényegesen kisebb kockázatot hordoz, mint annak elmaradása – tette hozzá.
Ahogy lesz elégséges vakcina az országban, elindulhat a lakosság tömeges oltása – mondta kérdésre válaszolva az országos tiszti főorvos.
Bizakodóak vagyunk, terveink vannak, és ez (a tömeges oltás) akár március elején megindulhat”
– fogalmazott.