Kiemelték: a válság a konjunktúraciklus tetején érte Magyarországot, jelentős beruházások zajlottak az országban, a foglalkoztatás korábban nem látott szintre emelkedett, és az államadósság összetételének változása is erősítette az ország válságállóságát. A tanulmány szerint ugyanakkor a gazdaság nyitottsága, egyes szektorok nagy súlya vagy a monetáris politika mozgásterének szűkülése óvatosságra int a várható kilábalási pályát illetően.

Jelenleg nem láthatók a válság hosszú távú hatásai, hiszen a vírus elleni küzdelem még zajlik, nem áll rendelkezésre tényadat arra vonatkozóan, hogy mekkora lesz végül a teljes visszaesés, sem a gazdaság, sem a munkaerőpiac szintjén – ismertették a tanulmányban. Az már látható, hogy a gazdaság fokozatosan újraindul, a válság eddigi szakaszát pedig döntő többségben hazai, illetve piaci források felhasználásával sikerült kivédeni, nem kellett az IMF-hez fordulni hitelért – mutattak rá.

A gyors kilábalás elengedhetetlen ahhoz, hogy az elmúlt évek eredményei (a bérek és a foglalkoztatás növekedése, a szegénység mérséklődése, az államadósság csökkenése) ne vesszenek el tartósan, és Magyarország folytathassa felzárkózását az Európai Unió fejlettebb országaihoz – összegezték az írásban.

A tanulmány a Századvég Kiadó gondozásában februárban megjelenő Magyarország 2021 – Társadalom, gazdaság és politika napjainkban című tanulmánykötet részeként készült, teljes terjedelmében elérhető a Századvég weboldalán.