Horváth Péter János a változások közül kiemelte a villamosenergia-piacok összekapcsolódását, az új technológiák és működési modellek kialakulását, az energetikai okostechnológiák térnyerését. Hamarosan akár maguk a fogyasztók is az energiapiacra léphetnek, energiaközösségek jöhetnek létre – tette hozzá. Magyarország szempontjából különösen fontosnak nevezte, hogy bővülnek a földgázbeszerzés lehetőségei, hiszen így alacsonyak maradhatnak a rezsiköltségek. A legfőbb beszállító továbbra is Oroszország lesz, de Horváth Péter János üdvözölte, hogy októberre Szerbia felől új útvonal épül ki, valamint hogy hamarosan a Kaszpi- és a Fekete-tenger felől is lehetővé válhat a beszerzés.

Magyarországon az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott fogyasztók 2014 óta változatlan áron kapnak földgázt, és a belföldi árszint továbbra is a legalacsonyabb az EU-ban – hangsúlyozta. A MEKH vezetője a belföldi energiatermelésről szólva méltatta a háztartási méretű napelemek és naperőművek terjedését. Együttes beépített kapacitásuk az elmúlt öt évben több mint tízszeresére nőtt, de nem szabad elfelejteni, hogy a kihasználtságuk mindössze 15-16 százalék körüli, hiszen éjszaka vagy borús időben nem képesek villamos energia előállítására. A napelemes rendszerek mellett ezért nélkülözhetetlenek a folyamatosan működő erőművek, de Horváth Péter János zöld távhőrendszerek kialakítását, a biomassza, a biogáz és a geotermikus energia szélesebb körű fűtési felhasználását és a környezetbarát közlekedés ösztönzését is szükségesnek tartja. Hozzátette, hogy a hulladékra feldolgozható és hasznosítható nyersanyagként kell tekinteni, az illegális hulladéklerakók ellen pedig nem csupán azok felszámolásával kell küzdeni, hanem az újraképződés megelőzésével is.

MTI