„Az egyetlen radikális dolog, amit Biden elnöksége első 48 órájában tett, az az, hogy teljesen normálisan viselkedett” – fogalmaz a CNN cikke. Azonban ha jobban megnézzük, hogy mik voltak az első intézkedései, más képet kapunk Biden elnökségének kezdetéről, és jövőbeni lépéseire is következtethetünk. Szinte biztosra vehető, hogy a következő négy évben az USA hétmérföldes léptekkel halad majd a progresszió útján: a haladó ámokfutás visszatért.

Az elnök az első munkanapján 17 elnöki rendeletet írt alá. Elsősorban olyan intézkedéseket hozott, amelyek a korábbi Trump-adminisztráció döntéseit teszik semmissé a klímapolitika, a migráció és az LMBT-jogok területén. Mielőtt azonban ezeket a rendeleteket aláírta volna, elnöksége első pár órájában máris óriási változás történt, a nemi kisebbségek és a genderideológia aktivistáinak nagy örömére: a Fehér Ház hivatalos honlapján a kapcsolattartási űrlapon immár választhatóvá váltak a „preferált névmások” és a semleges nemi identitás is. Az LMBT-jogokért küzdő civil szervezetek azonnal üdvözölték ezt az „úttörő lépést”. A honlapon felsorolták Biden elnökségének prioritásait is, mint a klímaváltozás elleni küzdelem, a faji egyenlőség, a migráció, a koronavírus-járvány leküzdése, a gazdaság helyreállítása, az egészségügy és nem utolsósorban Amerika globális szerepének visszaállítása.

(Photo by Jim WATSON / AFP)

A magyar sajtót is bejárta a hír, hogy Biden egy transznemű nőt (vagyis egy férfiként született személyt, aki nőként éli az életét), a gyermekorvos Rachel Levine-t jelölte egészségügyiminiszter-helyettesnek, így kinevezésével ő lett az USA történetének első nyíltan transznemű szövetségi tisztviselője. Az elnök már a választási kampányban ígéretet tett arra, hogy jó „szövetségese” lesz az LMBT-közösségnek, és ezt az ígéretét hamar tettekre is váltotta: rögtön az első napon aláírta a „nemi identitás és szexuális orientáció alapú diszkrimináció megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről” szóló elnöki rendeletet. Bár feltehetően eredeti célja az volt, hogy a munka világában (legalábbis az érintett LMBT-közösség szerint) tapasztalható megkülönböztetésnek megálljt parancsoljon, a rendelettel súlyos károkat okozott a női sportolóknak.

Biden elnöki rendelete hatalmas port kavart, útjára indítva a #BidenErasedWomen, vagyis „Biden eltörölte a nőket” hashtagkampányt. A döntés értelmében ugyanis, mivel az teljes mértékben elutasítja a nemi identitás alapján történő diszkriminációt, ezentúl nem tiltható meg, hogy transznemű nők, vagyis biológiailag férfiak a biológiai nőkkel együtt induljanak sportversenyeken. Ez a téma már régóta megosztja a közvéleményt, és nem azért, mert mindenki, aki ellenzi ezt a gyakorlatot, transzfób lenne. Az ok egyszerű biológia: a férfiak és a nők testfelépítése genetikailag eltérő. A férfiak izomzata gyorsabban fejlődik, és nagyobb erő kifejtésére képes, a nők testzsírszázaléka az életadás képessége miatt magasabb, a férfiak rendszerint magasabbak és nehezebbek a nőknél. Pontosan ezért a versenysportban a „biológiai férfiak” jelentős előnyben vannak a hölgyekkel szemben. Természetesen akkor is, ha történetesen nőnek gondolják magukat.

Példaként említhető CeCe Telfer transznemű atléta esete, aki egészen 2018-ig a férfiak között versenyzett futásban, de a 2016–2017-es szezonban a legjobb 200 közé sem tudott bekerülni. Nemváltását követően azonban a nők között elnyerte az első helyet. Éppen emiatt van szükség külön versenykategóriákra nemek szerint. Sőt, számos sportág esetében – különösen a kontaktsportoknál – a nemi csoportosításon kívül a súlyuk alapján is eltérő kategóriákba kerülnek a versenyzők. Minderre azért van szükség, hogy mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson, és sikeressége csupán a felkészültségén, kitartásán és teljesítményén múljon. Biden rendelete ezt a rendszert borítja fel, és súlyosan árt a női sportolóknak.

Az USA új elnökének a nőkön kívül a rendkívül béketűrőnek tartott kanadaiakat is sikerült magára haragítania már az elnöksége első pár napjában. Biden környezetvédő aktivistacsoportok kitartó nyomásgyakorlása következtében elnöki rendelettel akadályozza meg a Keystone XL olajvezeték megépítését, amelynek létrehozása Kanada olajexportja szempontjából kulcsfontosságú lenne. Több kanadai politikus és szakember is kifejezte csalódottságát, hangsúlyozva, hogy az olajvezeték építésének leállításával nemcsak a kétoldalú kapcsolatok kerültek veszélybe, hanem több ezer amerikai munkahelye is. Tekintettel arra, hogy Kanada az USA egyik legközelebbi és legfontosabb szövetségese, nem szerencsés a döntés.

Ez is jól mutatja, hogy a baloldali „jóemberkedő” politikusok milyen könnyen engednek az erőszakos lobbik nyomásának. Így Biden egy másik elnöki rendeletében azt is bejelentette, hogy az USA újra csatlakozik a párizsi éghajlatvédelmi egyezményhez. A hasonló látszatintézkedésekben Budapesten sincs hiány: a főpolgármesteri szék elfoglalása után Karácsony Gergely sem volt rest kihirdetni a klímavészhelyzetet, hogy aztán biciklisávok felfestésével hatalmas dugókat okozzon az egyébként is forgalmas fővárosi közlekedésben, rontva a levegő minőségét. Következetességet ne keressenek benne, azt nyomokban sem tartalmaz.

Végül, de nem utolsósorban Biden nekilátott, hogy Trump migrációs politikáját teljes mértékben a visszájára fordítsa. Azonnal leállította a déli határfal építését, és megszüntette a nemzeti vészhelyzetet, amelyet még az előző adminisztráció hirdetett ki, hogy forrásokat tudjanak átcsoportosítani a szövetségi költségvetésből a határvédelemre. Eltörölte a Trump által 2017-ben bevezetett „muszlim beutazási tilalmat”, amely korlátozta az utazást és bevándorlást többek között Szíriából, Irakból és Iránból. Feltehetően nem gondolt bele abba, hogy ezekből az országokból ezentúl potenciális terroristák érkezhetnek az USA-ba, akiknek az „ígéret földje” korántsem a szívük csücske.

Biden egy másik elnöki rendeletében arra szólította fel a kongresszust, hogy az „álmodozóknak” biztosítsanak állandó tartózkodási engedélyt és azt, hogy idővel amerikai állampolgársághoz juthassanak. Az „álmodozók” kategória azokat a fiatal illegális migránsokat jelöli, akik kiskorúként érkeztek az országba. Ők csaknem egymillióan lehetnek, és az állampolgárrá válás lehetősége bizonyára többeket fog arra sarkallni, hogy illegálisan vándoroljanak be az USA-ba. Biden és a Demokrata Párt egészen biztosan potenciális szavazókat lát bennük. Sokakban felmerült a kérdés, hogyan fordulhatott elő az, hogy 2016-ban és 2020-ban is számos kisebbségi csoport, bevándorlók tömegei szavaztak Trumpra. Minden bizonnyal azért, mert a legálisan letelepedett és munkába álló bevándorlók jelentős része valóban tart attól, hogy elveszik a munkahelyüket az alacsonyabb bérért dolgozó illegális migránsok. A demokraták azonban a felismerés helyett a „jóemberkedést” választva tovább erősíthetik ezt a félelmet.

Még egy hónapja sincs, hogy Biden esküt tett elnökként, és láthatóan máris sikerült sokaknak csalódást okoznia, s messze van még a 2024-es elnökválasztás. A demokratáknak azonban gondolniuk kell az időközi szenátusi választásokra is. Noha most Kamala Harris szavazata miatt többséget élveznek a testületben, ha így haladnak, hamar azon kaphatják magukat, hogy a republikánusok kipenderítették őket a kényelmes bársonyszékeikből.