A koalíciós kormány azt kérte a parlamenttől, hogy a január 22-én lejáró szükségállapotot 30 nappal hosszabbítsa meg. Andrej Babis miniszterelnök a kérést azzal indokolta, hogy a szükségállapot meghosszabbítása lehetőséget ad a kormánynak az érvényes óvintézkedések fenntartására és az újak gyorsabb meghozatalára. Jan Blatny egészségügyi miniszter kijelentette, hogy a csehországi járványhelyzet továbbra is nagyon súlyos, ezért feltétlenül szükség van a rendkívüli intézkedések érvényességének meghosszabbítására.

A képviselőház néhány órás éles vita után hozott döntést, és a szükségállapotot február 14-éig meghosszabbította.

Az ellenzéki pártok egybehangzóan elutasították a kormány kérését. Az előterjesztés végül csak a két kormánypárt – az ANO mozgalom, valamint a szociáldemokrata párt – és az őket kívülről támogató kommunista képviselők szavazataival ment át.

Lubomír Volny független képviselő arcmaszk nélküli felszólalása az óvintézkedések ellen a cseh parlament történetében első ízben néhány képviselő dulakodásához, lökdösődéséhez vezetett a szónoki emelvényen. Amikor az ülést levezető parlamenti alelnök, Tomás Hanzel az arcmaszk hiányára hivatkozva kikapcsolta Volny mikrofonját, az az elnöki pulpitushoz ment, és onnan próbált meg beszélni. Erre néhány képviselő odarohant, és erőszakkal igyekezett eltávolítani Volnyt a mikrofontól.

Az incidens következtében az ülést fél órára megszakították. Volny kijelentette, nem kér bocsánatot, mert ő a bántalmazott, míg az alsóház többsége elítélte a független képviselő viselkedését.

Csehországban október 5-én hirdettek szükségállapotot, amit most negyedízben hosszabbítottak meg. A szükségállapot lehetővé teszi a kormánynak, hogy saját hatáskörben a társadalmi és gazdasági életet korlátozó óvintézkedéseket foganatosítson a koronavírus-járvány megfékezésére. Lehetővé teszi továbbá azt is, hogy kritikus helyzetben a hadsereget is bevethessék a problémák megoldására.

Tavasszal a koronavírus-járvány miatt március 12-étől május 17-éig volt szükségállapot az országban.