Koronavírus

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatás műhelyének projektvezetője szerint akárcsak a tavalyi évet, az ideit is a koronavírus-járvány határozza majd meg. Szerinte a koronavírus-járvány kezelése tavaly az európai intézmények lassú reakciójáról szólt a járvány elleni védekezés szempontjából. A vírus elleni oltóanyagok engedélyezésével a védekezés új fázisba lépett. Sajnos azonban a Bizottság központosított vakcinabeszerzése lassan működik, akadozik a tagállamok közötti elosztás rendszere, miközben egyes, EU-n kívüli országok – az Egyesült Királyság, Izrael – rohamtempóban oltják be a lakosságot. Elmondása szerint a vakcinabeszerzés kapcsán a tagállamok és az Európai Bizottság (EB) között folyó vita végső soron az uniós kompetenciákról szól: a Bizottság egészségügyi és szociálpolitikai kérdésekben is a tagállamok rovására szeretné bővíteni a hatáskörét. Ezen törekvéssel szemben Magyarországnak fel kell lépnie.

Demokráciavédelmi cselekvési terv

Kovács Attila emlékeztetett, hogy tavaly decemberben az Európai Bizottság nyilvánosságra az Európai Demokrácia Akcióterv nevű cselekvési tervet. A projektvezető szerint ezzel az EB egy újabb lépést kíván tenni a tagállami hatáskörök csorbítása, a tagállami kompetenciákba történő beavatkozás irányába. Ismertetése szerint ezzel lényegében az EB meg akarja mondani, hogy mi számít demokráciának ls mi nem. Elmondása szerint a Bizottság ennek segítségével kísérelhet meg áttételesen beavatkozni a 2022-es hazai választásokba politikai NGO-k támogatásán vagy a médiára vonatkozó szabályok megalkotásán keresztül. Arra számítanak, hogy idén nyilvánosságra hozza a cselekvési terv részletszabályait is.

Transzatlanti kapcsolatok

Kovács Attila szólt Joe Biden, tegnapi beiktatásáról is. Ismertetése szerint Európa nyugati felében a liberális mainstream politikai műhelyeiben az Obama-kormányzat restaurációját várják az új elnöktől. Ennek ellenére a projektvezető szerint Donald Trump elnöksége olyan mélyen megváltoztatta az amerikai társadalmat, hogy ez nem lehetséges. Elmondása szerint az Egyesült Államokat már inkább Ázsia és a csendes-óceáni térség érdekli.

Helyreállítása alap

Kurucz Orsolya, az EU kutatási műhely projektvezető-helyettese emlékeztetett, hogy tavaly a tagállamok megállapodtak a járvány miatti gazdasági válságot kezelni kívánó helyreállítási alapról. A megállapodásnak köszönhetően 2021. január elsején megkezdődhet a 2021-2027-es többéves pénzügyi keretrendszeren belül lefektetett alapok működése, forrásaik lehívása.

Migráció

Kurucz Orsolya elmondta, hogy immár hatodik éve van terítéken a bevándorlás kérdése az EU-ban. Szerinte 2021-ben várhatóan újra napirendre kerül majd a tagállamok közötti vita a migráció kapcsán. Az Európai Bizottság 2020. szeptemberi migrációs javaslata nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és a tavaly novemberi integrációról és befogadásról szóló cselekvési terv is politikai konfliktusokkal terhelt, mivel az a migránsok teljeskörű befogadását célozza meg. 2021-ben az egyik fő kérdés az lesz, hogy a migráció terén a kötelező tagállami szolidaritás milyen formákat ölthet. Ismertetése szerint a soros elnök Portugália számára nem a migrációs téma lesz a legfontosabb.

Jogállamiság

Kurucz Orsolya szerint a jogállamisági kérdés az uniós és hazai politikai napirenden marad 2021-ben is. A jogállamisági kondicionalitásra vonatkozó rendelet kapcsán várhatóan Lengyelország és Magyarország is megsemmisítési kérelemmel fordul az Európai Unió Bíróságához februárban. A projektvezető-helyettes emlékeztetett, hogy Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke a Der Standard osztrák lapnak azt nyilatkozta, hogy a rendeletet azonnal el kell kezdeni alkalmazni, és a lengyeleket és a magyarokat a helyes útra kell terelni. Kimondta azt is, hogy azért van szükség egy új eszköz bevezetésére, mert a 7-es cikkely szerinte eljárást nem tudják alkalmazni. Kurucz Orsolya elmondta, hogy EB-nek kötelezettsége van arra, hogy egy kézikönyv kidolgozzon arra vonatkozóan, hogy a rendeletet hogyan kell alkalmazni. Ismertetése szerint az EB-nek konkrét szabályokat kell lefektetnie, a tagállamokkal egyeztetve. A projektvezető-helyettes szólt arról is, hogy akárcsak tavaly, idén is lesz „független, tényekre alapozott” jogállamisági jelentés. Elmondása szerint arra számítanak, hogy semmiben sem változik majd a megközelítés a következő jelentés alkalmával. Felemlegette azt is, hogy Hollandiában lemondott a kormány a múlt héten a családtámogatási rendszerben felvetődött diszkrimináció miatt. Elmondta, hogy a holland parlament kimondta, hogy az országban a jogállamiság rendszerszintű problémája ez. Kurucz Orsolya elmondta, hogy ennek ellenére ez az ügy nem szerepelt a Hollandiára vonatkozó jelentésben.