Nagy Márton jelezte: két dolognak köszönhető, hogy a gazdaság idén már várhatóan jól teljesít, a járvány negatív hatásai ellenére. Egyrészt arról van szó, hogy az elmúlt 10 év gazdaságpolitikája következtében a magyar gazdaság megerősödött, és válságálló lett, másrészt a magyar válságkezelés is jól vizsgázott, gyorsan, célzott eszközökkel avatkozott be a gazdaság védelme és helyreállítása érdekében – fejtette ki. A recept egyszerű volt: a foglalkoztatottság védelme mellett a beruházások ösztönzésére fókuszált a kormány – húzta alá a miniszterelnöki főtanácsadó. Szerinte a védekezés során a két legfontosabb lépés a bértámogatás és a hiteltörlesztési moratórium bevezetése volt.

A gazdaság újraindítása során kiemelten fontosak az adócsökkentések, így a munkáltatói járulékok célzott elengedése, a kkv-k esetében az iparűzési adó felezése és a fiatalok személyijövedelemadó-mentessége, továbbá az állami, a vállalati és a családi beruházások ösztönzése, a családok védelme és a 13. havi nyugdíj visszaépítése – mutatott rá Nagy Márton.

A főtanácsadó úgy fogalmazott, hogy az állami beruházások idén és jövőre is uralni fogják a gazdaságot, ami „nem kiszorítja, hanem segíteni fogja a magánberuházásokat”.

A beruházások támogatása Magyarországon nem új keletű, a 2010 és 2019 közötti időszakban is erre épült a gazdaságpolitika – emlékeztetett. A források felhasználásában azt az aranyszabályt kell követni, hogy minden elköltött 1 forint, legalább másfél forint hatást gyakoroljon a GDP-re – tette hozzá.

2021-ben és 2022-ben az állami beruházások középpontjában az építőipari beruházások, a családi beruházások középpontjában pedig az otthonfelújítások és az újlakás-építések állnak – jegyezte meg a főtanácsadó. Szerinte a következő két évben az iparpolitika egyik legfontosabb területe az építőipar és a hozzá kapcsolódóan az építőipari alapanyagok gyártása lesz.

Ez utóbbi iparág jelentős része külföldi kézben van – hangsúlyozta, jelezvén, hogy szükség lenne a konszolidációra az építőipari alapanyagok magyarországi előállítása területén, hogy a sok kis gyártó versenyképes legyen a nagy külföldi cégekkel.

Ami a 2021–2027 közötti időszakot illeti, állami oldalról gazdaságfejlesztési célokra közel 50 ezer milliárd forint áll rendelkezésre, ami az egyéves GDP közel 100 százaléka – hívta fel a figyelmet Nagy Márton.

Ebből 30 százalék európai uniós, 70 százalék pedig belföldi és egyéb forrás – tette hozzá, utalva arra, hogy ehhez még hozzájönnek a piaci források, a bankhitelek és a működő tőke is. Arra is kitért, hogy a tendencia a pénzforrások eredetét tekintve fokozatosan javul, néhány éve még 50 százalékot tettek ki az uniós eredetű pénzek.

MTI