Pelosi az egyeztetést a szükséges elővigyázatossággal indokolta, szavai szerint erre azért volt szükség, nehogy Donald Trump amerikai elnök „háborút robbantson ki, vagy nukleáris csapást rendeljen elnöksége utolsó 12 napjában.”
Pelosi pénteken levélben tájékoztatta a demokrata párti képviselőket, hogy Milleyvel megvitatta, milyen eszközök állnak rendelkezésre Trump ellenőrzésére.

A lehető legveszélyesebbé vált a helyzet, és minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy megvédjük az amerikai népet az országunk és demokráciánk elleni „tébolyodott elnöki támadástól” – írta a házelnök.

Pelosi közölte: Mike Pence alelnök egyelőre nem jelzett semmit arra vonatkozóan, hogy kezdeményezi-e az amerikai alkotmány 25. kiegészítése értelmében Trump eltávolítását, amiért „lázadást szított és továbbra is veszélyt jelent”. Hozzátette ugyanakkor: még reménykednek abban, hogy Pence hamarosan pozitív választ ad erre vonatkozó felhívásukra.

A vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének hivatala szerint Pelosi kezdeményezte az egyeztetést, és Milley választ adott valamennyi kérdésre a nukleáris csapás elrendeléséhez szükséges parancsnoki láncolattal kapcsolatban.

Joe Biden megválasztott amerikai elnököt január 20-án iktatják be hivatalába. Trump csaknem 150 éves hagyományokkal szakítva bejelentette, hogy nem vesz részt utódja beiktatási ceremóniáján. Trump jelenléte mindössze a politikai hagyományokat szolgálja, jogi kihatása nincs. Utoljára 1869-ben fordult elő, hogy az akkori elnök, Andrew Johnson nem vett részt utódja beiktatásán.

Szerda este a távozó elnök több száz híve ostromolta meg a Capitoliumot, ahol a kongresszus és a szenátus a Joe Biden megválasztott elnökre eladott elektori szavazatok hitelesítése céljából tartott együttes ülést. A tiltakozókat a nemzeti gárda segítségével távolították el az épületből, az összetűzésben öt ember életét vesztette. Előzőleg Trump beszédet mondott a hívei előtt.

A történtek során ellopták Pelosi laptopját az irodájából – közölte a házelnök irodája.