Csak vasárnap húsz áldozat – köztük egy idős falusi lakos – maradványait találták meg, akik személyazonosságát most igazságügyi orvosszakértői vizsgálattal próbálják megállapítani.

Örmény igazságügyi orvosszakértők szerint eddig 3360 elesett katonát vizsgáltak meg. Több mint ezer embert továbbra is eltűntként tartanak nyilván. Az örmény halottasházakban még számtalan katona maradványait őrzik, a hatóságok pontos számot nem említettek. Az örmény ellenzék szerint tovább élezheti az így is feszültséggel terhes helyzetet, ha kitudódik a katonai veszteségek valós mértéke.

Hetek óta tömegtüntetéseken követelik Örményországban a hegyi-karabahi vereségért felelőssé tett Nikol Pasinján miniszterelnök lemondását. A nagy belpolitikai nyomás alá került kormányfő újévi üzenetében azt hangsúlyozta, hogy az embereknek meg kell barátkozniuk az új helyzettel, és óva intett a felfordulástól és pániktól.

Az örmény miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök novemberben állapodott meg a szeptember végén kiújult hegyi-karabahi harcok lezárásáról. Az egyezmény értelmében Jerevánnak vissza kell szolgáltatnia Azerbajdzsánnak több, korábban megszállt járást, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő folyosó kivételével.
A Hegyi-Karabahból kivonuló örmény csapatok helyét orosz békefenntartók vették át a demarkációs vonal és a tűzszüneti vonal mentén.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta újra és újra fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmények és az azeriek között. A térségben idén szeptember 27-én kiújultak a harcok. Azerbajdzsán elhatározta, hogy fegyverrel szerzi vissza a hivatalosan mindvégig azeri területnek számító Hegyi-Karabahot, és sikerült is jelentős területeket visszafoglalnia. A harcokban több mint 4700 ember vesztette életét.

MTI