A 2020-as elnökválasztás során több „csatatérállamban” alkotmányellenes választási gyakorlat volt érvényben. A novemberi országos választásokat megelőző események radikális és súlyos eltérést jelentettek egyes államonként a szövetségi választási rendszertől. Tisztán láthatjuk, hogy ezek egyike sem számít a Demokrata Párt számára, mivel ők követték el ezeket az alkotmányellenes cselekményeket. Nem számít ez a fősodormédiának sem, amely teljesen tudatlan a témában, és egyértelműen alátámasztja Joe Biden feltételezett győzelmét.

A 2016-os választások után a Demokrata Párt, annak különböző csoportjai és végül a Biden-kampány pereket és lobbikampányt indított el kulcsfontosságú államokban – amelyekben korábban Trump elnök nyert – alkotmányellenes intézkedésekkel, amelyek egyes vélemények szerint megakadályozták a hivatalban lévő elnök győzelmét. Jóllehet elvileg az alkotmányban gondosan kidolgozott és egyértelműen megfogalmazott tényezők voltak a legfőbb akadályok Trump elnök legyőzéséhez és gyakorlatilag az összes jövőbeli elnökválasztás megnyeréséhez.

Az egyik legnagyobb csatatérállamnak tartott Pennsylvaniában a demokrata kormányzó, a főügyész és az államtitkár többször módosította az állam szavazási eljárását, amelyek mindegyike a demokraták és Biden megsegítését volt hivatott szolgálni. A pennsylvaniai legfelsőbb bíróság 5-2 arányú baloldali, demokrata párti többséggel rendelkezik. (2018-ban a Demokrata Párt komoly erőfeszítéseket tett arra, hogy három bírói mandátumot demokratákkal töltsön meg, és ez sikerült is.) Mindössze néhány hónappal az általános választások előtt ez az összetételű bíróság átírta az állam választási törvényeit az aláírási követelmények tekintetében (postai jelölések, amelyek a szavazatok időszerűségét hivatottak biztosítani, és meghosszabbították a postai küldemények szavazatszámlálását péntek 17.00 óráig).

Michiganben egyebek mellett a demokrata kormányzó egyoldalúan megváltoztatta az állam választási törvényeit a hiányzó szavazólapok és az aláírás-ellenőrzés tekintetében. Sőt az elő- és az általános választások előtt hiányos szavazólapokat küldött postai úton. Az állami törvények előírják a leendő választók számára, hogy ilyen szavazólapot kérjenek. Szándékosan kijátszotta a republikánus állam törvényhozását, és megsértette a szövetségi alkotmányt azzal, hogy több mint hétmillió szavazólapot adott ki. Ezenkívül a demokraták által kinevezett bíróság bírája elrendelte az ügyintézők számára, hogy fogadják el a november 2-áig bélyegzett és a választást követő 14 napon belül beérkezett szavazólapokat. A szavazólapok ideiglenes szavazásnak számítanak. Az állami törvényhozásnak nem volt szerepe ezekben a változásokban.

Wisconsinban a választási bizottság és az állam legnagyobb városainak demokratikus tisztviselői, köztük Milwaukee és Madison, megváltoztatták az állam választási törvényeit. Többek között több száz szavazóládát helyeztek el stratégiai helyekre az állami törvények közvetlen megsértésével. Nem meglepő, hogy a helyszíneket úgy választották ki, hogy a demokraták szavazói számára a legkényelmesebbek legyenek. Ezenkívül elmondták a leendő szavazóknak, hogyan kerülhetik el a biztonsági intézkedéseket, például az aláírás-ellenőrzést és a fényképes igazolványra vonatkozó követelményeket. Ezek a bürokraták és a helyi tisztviselők megkerülték a republikánus törvényhozást a választási eljárások megváltoztatásával.

Georgiában a kormányzó republikánus. Ettől függetlenül, amint azt a fent említett államok ellen indított perben kifejtették, „2020. március 6-án a Georgia Democratic Party vs. Raffensperger ügyben Georgia kormányzója kompromisszumos rendezési megállapodást kötött a Demokrata Párttal úgy, hogy a szavazó személyazonosságának megerősítése érdekében lényegesen megváltoztassa a hiányzó szavazólap-borítékokon található aláírások felülvizsgálatára vonatkozó törvényi előírásokat azáltal, hogy sokkal nehezebbé teszi a hibás aláírások megtámadását a GA-ban meghatározott 22 kifejezett kötelező eljáráson túl.

Következésképpen mind a négy csatatérállamban – és voltak mások is – perek útján, a választási törvények kulcsfontosságú, ha nem is alapvető szempontjai alapvetően megváltoztak az állami törvényhozásnak biztosított kifejezett hatalom megsértésével.

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának a választások előtt és ebben az általános választási ciklusban lehetősége nyílt arra, hogy egyértelművé tegye az államok számára, hogy be kell tartaniuk az alkotmány II. cikke 1. szakasza 2. szakaszának egyszerű nyelvét. Valójában amikor egy michigani szövetségi körzeti bíró megváltoztatta az állam választási törvényeit, a megosztott amerikai legfelsőbb bíróság megsemmisítette a végzését. Amikor azonban a bíróság elé került egy ügy, amely a Pennsylvaniai Legfelsőbb Bíróság az állam választási törvényeibe való beavatkozását vonta maga után, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága megbénult. Roberts főbíró megpróbálta megkülönböztetni a szövetségi és az állami bíróságokat. Az alkotmány érvényesítésének elmulasztása hatalmas mértékben hozzájárult a jelenlegi helyzet kialakulásához.

A fentiekben kifejtettek ellenére az elnököt valójában hivatalosan nem választják meg a választási napon, a folyamat a kongresszuson fejeződik be. Január 6-án pedig a kongresszus – mind az alkotmányt, mind pedig saját eljárási törvényét követve – meghozza a végső döntést arról, hogy ki legyen az Egyesült Államok elnöke és alelnöke. Természetesen az elmúlt évtizedekben minden választáson, noha voltak ellentmondások, a folyamat különösebb érdekesség nélkül zajlott le.

Most azonban átírhatja a forgatókönyvet, hogy a Demokrata Párt, annak helyettesei és a Biden-kampány soha nem látott jogi és lobbikampányt indított el, főleg „radar alatt”. Szisztematikusan és stratégiailag támadták az USA alkotmányának választási folyamatát az elektorok, végül az elnök és az alelnök megválasztására. Most a kongresszusra vagy legalábbis a kongresszusban lévő republikánusokra van bízva, hogy szembeszálljanak ezzel. A Demokrata Párt súlyos károkat okozott a nemzet választási rendszerében, egészen addig a pontig, ahol az állami törvényhozás abban a helyzetben van, hogy a legkevésbé tudja befolyásolni a választások lebonyolításában.

Ha ezt az eredményt harc nélkül hagyják január 6-án, akkor nehéz elképzelni, hogyan lehet ezt kijavítani. A demokraták ezt biztos jelként fogják tekinteni arra nézve, hogy a későbbiek során szabadon tehetnek még rosszabbat is. A republikánusoknak rendkívül nehézzé válik az országos választások megnyerése. Emellett egyre nehezebb lesz republikánus többséget szerezni a szenátusban. A 2020-as alkotmánysértéseket pedig a választási rendszer alkotmányellenes manipulációinak kiindulópontjaként fogják felhasználni. A Demokrata Párt célja, hogy a nemzet választási rendszerét egypártrendszerré változtassa.

A demokraták és médiájuk törekszik a választási eredmények visszavonására a választási rendszer visszavonásával. Nézzük meg, mit tettek 2016-ban. (Emlékeztetni kell mindenkit a jelölt, majd Trump elnök elleni könyörtelen támadásra.) Szándékuk, amint azt bátran meghirdették, hogy még inkább aláássák az alkotmányos rendszert.

Mindazonáltal Trump támogatói – szerintük – nem kérnek túl sokat a republikánusoktól, csupán hogy tartsák fenn az Egyesült Államok alkotmányát – amire valamennyien esküt tettek –, és küzdjenek a II. cikkben megfogalmazott egyszerű célok megőrzése és védelme érdekében. Most megláthatjuk – vélik az elnök hívei –, hogy hány államférfi van a kongresszus republikánus tagjai között.