Mit jelent Joe Biden megválasztása az Egyesült Államok menekültügyi és migrációs politikájának tekintetében
2020.12.29. 19:20
A Biden-terv
Joe Biden megválasztott elnök a Trump-kormánytól egyes vélemények szerint egy több sebből vérző bevándorlási rendszert örököl, amely elválasztja a gyermekeket családjaiktól és Mexikóban rekedt migránsokat tart a helyszínen, akik menedékjogi döntésre várnak. Biden vállalta, hogy átfogóan átalakítja a Trump által kialakított menetrendet mind belföldön, mind nemzetközi szinten, de útközben számos kihívással szembesülhet. A liberálisok egyik vonatkozó szándéka, hogy az Egyesült Államok visszanyerhesse vezető szerepét a globális bevándorlási rendszerben, azonban ennek kapcsán szerintük szükséges néhány alapvető kérdést megvizsgálni:
- Megkezdi-e a Biden-kormány a bevándorlási reformok elfogadását, amelyekhez nincs szükség támogatásra a kongresszusban?
- Képes lesz-e azonnali segítséget nyújtani a COVID-19 járvány által érintett migránsoknak és menedékkérőknek?
- Ha az Egyesült Államok belföldi és globális bevándorlási politikája a legtöbb szempontból változatlan marad, milyen következményekkel jár ez a migránsok jogai szempontjából?
A baloldali narratíva alapján a Trump-adminisztráció védjegye a védelemhez való hozzáférés korlátozása és a menedékkérők jogainak leminősítése az Egyesült Államokba érkezők visszatartása érdekében. Ennek keretében 2018 óta Trump fokozatosan szűkítette a menedékjogosultság kritériumait, és megtiltotta az embereknek, hogy védelmet kérjenek az Egyesült Államokban, ha nincs legalább egy elutasított kérelmük valamely tranzitország tekintetében, ezzel párhuzamosan az országban a menedékjog iránti kérelmükre váró menedékkérők jogait korlátozták, különösen a világjárvány idején. 2020 közepén például Trump korlátozta a menedékkérők munkavállalási engedélyeit, és eltörölte az amerikai állampolgársági és bevándorlási szolgálatok (USCIS) 30 napos határidejét a menedékkérők foglalkoztatásának engedélyezésére, amely két intézkedés megnehezíti az emberek számára, hogy eltartsák magukat míg várják a bíróság ítéletét.
Az intézkedések, amelyeket Biden megígért az ország bevándorlási politikájának fordulata érdekében, a következők:
- A családok szétválasztásának és Mexikóban rekedt menedékkérők elhagyásának befejezése;
- A gyermekekre vonatkozó halasztott intézkedésének (DACA) visszaállítása, amely megvédi az okmányokkal nem rendelkező fiatal migránsokat a kitoloncolástól;
- A bűnüldöző szervek személyzetének elszámoltathatósága az embertelen bánásmódért;
- Az Egyesült Államokba való illetéktelen belépés bűncselekménnyé nyilvánításának leállítása;
- Az Egyesült Államok becslések szerint 11 millió, nem dokumentált lakosságának tekintetében a státusz rendezése.
Mint ismert, Donald Trump alatt keményedtek az illegális bevándorlás elleni szabályok. Habár átfogó reformot nem sikerült végrehajtani, Trump elnök rendeletekkel igyekezett szigorítani a szabályozáson. A szabályozásba csúszott egy kis hiba is, ugyanis a Bevándorlási- és Vámügyi Hatóság szétválasztotta a migráns gyerekeket a szüleiktől.
Az USA-Mexikó Határ
A 2020 októberi adatok szerint a Trump adminisztráció megerősítette a már meglévő 654 mérföldes (alig több mint 1000 km) határzárat, és további 15 mérföldes (24 km) kerítést épített, vagyis a határzár összesen 669 mérföldet fed le (1076 km).
A fal annak a 15 milliárd dolláros tervnek a része, amely a határ teljes hossza 2000 mérföld (kb. 3000 km) hosszán történő korlátjának megépítésére irányul, ami Trump 2016-os választási kampányának zászlóshajója volt. A fal 2019-es finanszírozásának biztosítása érdekében Trump úgy döntött, hogy megkerüli a kongresszust azzal, hogy a határellenőrzést nemzeti vészhelyzetnek nyilvánítja, és mintegy 10 milliárd dollárt különít el a Védelmi Minisztériumtól.
Biden kijelentette, hogy véget vet az „alkotmányosan kétes” nemzeti veszélyhelyzetnek, amely védelmi forrásokat használ fel a határfal megépítésére. Ehelyett azt tervezi, hogy ezen forrásokat az infrastruktúrák és az „intelligens határérvényesítési” technológiák szűrésére irányítja. Ezeket az erőfeszítéseket a mexikói és kanadai ügynökségek közötti fokozott együttműködéssel egészítené ki.
2018-ban például az Egyesült Államok – Trump elnök józan megfontolása alapaján – nem volt hajlandó elkötelezni magát a rendezett és szabályos migrációról szóló globális egyezmény mellett (GCM), amely egy 152 ország által jóváhagyott és az Egyesült Nemzetek égisze alatt tárgyalt nemzetközi megállapodás a migráció több szempontjának globális kezelése érdekében. Az ENSZ globális migrációs paktuma ugyanis az Egyesült Államok szemszögéből nézve „nem volt összhangban az amerikai bevándorlási és menekültpolitikával és a Trump-adminisztráció bevándorlási elveivel”.
Regionálisan Trump a vámok fenyegetésével arra kényszerítette az USA közvetlen szomszédságában lévő országokat, hogy működjenek együtt a migráció ellenőrzésében. 2019-ben ez a stratégia lehetővé tette egy olyan megállapodás aláírását Mexikóval, amely megerősítette a Mexikóban maradás politikáját, és arra kötelezte a mexikói kormányt, hogy fokozza az ellenőrzéseket Guatemala déli határán. Hasonlóképpen 2019 júliusától szeptemberig El Salvador, Guatemala és Honduras kétoldalú megállapodásokat írt alá, amelyekben vállalták, hogy befogadnak néhány menedékkérőt az Egyesült Államokból.
Szakértők szerint a Biden-kabinet a gyors cselekvési szándéka ellenére komoly, elsősorban jogi akadályokba ütközhet. Tekintettel az ország bevándorlási rendszerének nagy horderejű átalakítására, valószínűnek tűnik, hogy Trump szigorú és következetes migrációs politikája jó néhány esetben továbbra is meghatározza az Egyesült Államokban a bevándorlás kérdéskörét a következő években.