Svédországban elterjedt a kitoloncolásra váró migránsok között a koronavírusteszt megtagadásának gyakorlata, a bevándorlók így akarják elkerülni, hogy hazaküldjék őket – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség a svéd Svenska Dagbladet című lap beszámolójára hivatkozva.

A jogi kiskapu azért működik, mert a skandináv ország törvényei szerint senkit nem lehet kényszeríteni teszt elvégzésére. A legtöbb esetben viszont a célországokba nem lehet belépni negatív teszt hiányában. Ide tartozik Afganisztán is, a legtöbb kitoloncolási végzéssel rendelkező migránst ide akarják küldeni.

Azok, akik már elvégezték a tesztet, nem fogadják el annak eredményeit, azt állítva, hogy megtévesztették őket, vagy kényszerítették őket a mintavételre, így érvénytelennek tekintik az eredményt. Ebben az esetben is az országban maradhatnak a migránsok, mivel képtelenek végrehajtani a kitoloncolási döntést.

Patrik Engström határrendészeti főkapitány szerint az elutasítási gyakorlat azt jelenti, hogy az afganisztáni deportálások lényegében leálltak. Kényszerített kiutasítás lehetséges, de nem kényszeríthetnek senkit tesztre.

Egyelőre nem tudni, hogy a tesztet megtagadó migránsok meddig maradnak a Svédországban.

A migránsok magatartásának pénzügyi következményei is vannak. A múlt héten hazájukba történő kitoloncolásra szánt több tucat afgán közül csak 7-en vállalták, hogy leteszteltetik magukat, így növekedni kezdtek a bérelt repülőgépek költségei.

A svéd hatóságok most azon tanakodnak, hogy amíg tombol a járvány, lehetséges-e egyáltalán a tömeges kitoloncolás.

Svédországban több mint 70 ezer emberből áll az afgán lakosság. A 2015-ös migrációs hullám óta meredeken nőtt a számuk az országban. 2015-ben több mint 23 000 „kísérő nélküli gyermeknek” titulált afgán kért menedéket Svédországban, majd további kétezer 2016-ban. Sokuknak hiányoztak a személyazonosító okmányok, ezért heves viták alakultak ki a migránsok valós életkoráról.