Szijjártó Péter szerint nagyszerű, hogy Magyarország és Lengyelország megegyezett Brüsszellel a jogállamisági mechanizmusról és úgy tűnik, egyelőre lekerült a napirendről a Fidesz EP-képviselőinek kizárása az Európai Néppártból.

A miniszter úgy fogalmazott: „tíz éve vagyunk célpontjai az úgynevezett jogállamisági aggályokkal kapcsolatos támadásoknak, és a tapasztalataink egyáltalán nem nevezhetők pozitívnak a méltányosság és a korrektség szempontjából”. A jogállamisággal kapcsolatos támadások „rendre teljesen figyelmen kívül hagyták a tényeket és percepciókra, politikai ideológiákra alapultak”. A magyar kormány most elérte, hogy az EU-s források esetleges megvonását ne köthessék politikai és ideológiai különbségekhez. Az Európai Néppártban ennél bonyolultabb a helyzet, a konzervatív pártcsalád ugyanis a szocialistákkal többséget alkot az Európai Parlamentben, és ilyen módon balra tolódott az évek során. A magyar álláspont viszont eközben nem változott – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Arra a kérdésre, hogy a magyar-német autóipari kapcsolatok mennyiben járulnak hozzá ahhoz, hogy „megenyhítsék” az CDU/CSU európai parlamenti képviselőinek hozzáállását fideszes kollégáikhoz, Szijjártó Péter úgy válaszolt: gyakran járnak Magyarországon e nagyvállalatok vezetői, ezért nem vezethetők könnyen félre olyan médiabeszámolók, politikai támadások által, amelyek Magyarországot diktatúraként, antiszemitaként tüntetik fel. A vállalatvezetők közvetlen kapcsolatban állnak a magyar emberekkel, így valós képet látnak az országról. Német vállalatok Magyarországon több mint 300 ezer embert foglalkoztatnak. Amikor tavasszal beütött a válság, a magyar kormányzat azt mondta a vállalatoknak: ha további beruházásokat hajtanak végre, átvállalják azok felét, hogy elkerülhetők legyenek az elbocsátások.

A legutóbbi, családdal kapcsolatos alkotmánymódosítással összefüggésben a miniszter azt mondta: „sok vitánk van az Európai Néppárton belül az általunk képviselt család- és szociálpolitika miatt. Mi azonban ezt képviseljük és ezért szavaztak nekünk immár egymás után harmadik alkalommal bizalmat a választók.”

Szijjártó kiemelte: a magyar kormány nagy szerepet játszott a migráció terheinek megosztásában. Több mint egymilliárd eurót költött az EU külső határvédelmére. Míg „egyesek kezelni, mi megállítani akarjuk a migrációt” – mondta.

Arra a kérdésre, miért nem csatlakozik Magyarország a közös Európai Ügyészséghez, a miniszter úgy válaszolt: Magyarországnak magasan fejlett az ügyészsége. „Ez nemzeti önrendelkezés kérdése is” – jelentette ki.

Kitért arra is, hogy Magyarország az utóbbi tíz évben növekedési rekordot döntött, és csökkentette az államadósságát. Ha az országban rendszerszintű korrupció lenne, ez nem lett volna lehetséges – hangsúlyozta a miniszter.

Szijjártó Péter hosszú távon egyértelműen az EU-ban képzeli el Magyarország helyét.
Arra a kérdésre, hogy Európa hosszú távon már csak gazdasági közösség lesz-e értékközösség helyett, a miniszter úgy reagált: a kettőt nem lehet elválasztani egymástól. Magyarország számára az európai értékek a nemzeti önazonosságot, önrendelkezést, kölcsönös tiszteletet jelentik. További fontos európai érték a keresztény örökség. Az EU sajnos egyre távolabb kerül attól – mondta, hangsúlyozva, Magyarország a közös európai értékekért küzd. Úgy fogalmazott: viszont nem biztos abban, hogy „mindannyian ugyanazt értjük-e még ez alatt”.

MTI