Szijjártó Péter éves meghallgatásán azt mondta, az egykori Magyarországtól a trianoni békediktátummal elszakított területeket megkapó országok egy évszázaddal ezelőtt még abban voltak érdekeltek, hogy a magyar nemzet a lehető legteljesebb elszigeteltségben éljen.

Hozzátette: száz évvel a trianoni döntés után világosan látszik, hogy nem az elszigetelés, hanem a szoros együttműködés vált mindenki érdekévé a Kárpát-medencében, és ebben a szoros együttműködésben a határon túlra került magyar nemzeti közösségek és a határon belül élő nemzeti közösségek fontos szerepet töltenek be.

A magyar külpolitika alapja a kölcsönös tisztelet, és célja, hogy minden, Magyarországgal együttműködő, partnerségbe kerülő ország érdekelt legyen „a mi sikereinkben, ahogyan mi is érdekeltek vagyunk a velünk együttműködők sikerében” – jelentette ki a miniszter. Kiemelte: a tisztelet és egymás sikereiben való kölcsönös érdekeltség teszi sikeressé a Kárpát-medencét.

Az elmúlt években a magyar kormány világos bizonyítékát adta annak, hogy jól járnak azok az országok, amelyek együttműködnek Magyarországgal: tavaly a hét szomszédos országgal 42 milliárd eurót meghaladó kereskedelmet folyatott Magyarország, ami nyolcszorosa az Egyesült Államokkal és ötszöröse a Kínával folytatott kereskedelemnek – fejtette ki.

Szijjártó Péter szólt arról is, hogy idén sem változott a nemzetpolitika alapelve: Magyarországnak az az érdeke, hogy a határon túl élő magyar nemzeti közösségek helyben erősödjenek, ehhez pedig erőforrásokat, eszközöket biztosítanak. Elmondta: 60 milliárd forint keretösszeggel beruházástámogatási programot indítottak magyarországi vállalatoknak. A felhívásra 465 cég jelentkezett, és 110 milliárd forintnyi forrásigényt jeleztek a határon túli beruházást tervező, ezáltal 7400 munkahelyet ott megtartó, 3 ezer új munkahelyet létrehozni szándékozó magyar vállalatok – tette hozzá.

Megemlítette, hogy 63,5 milliárd forintos forrást nyitottak meg azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a magyarlakta területeken hajtanak végre beruházásokat, teremtenek munkahelyeket. Szerbia elsőként ismerte fel a programban rejlő lehetőséget és tekintett a vajdasági magyar nemzeti közösség megerősítésére úgy, mint egy kapocs, amely megerősíti a magyar-szerb kapcsolatokat – emelte ki. A miniszter meglátása szerint

Szijjártó Péter elmondta: a hét szomszédos országból hatban él olyan magyar nemzeti közösség, amellyel a szoros kapcsolattartás a bizottság hatáskörébe tartozik, és a hatból öt országnál idén sikertörténeteket építettek. Példaként említette, hogy új híd épült Komáromban, amely Szlovákia és Magyarország közös tulajdona, Szerbiában bevonták a magyarokat a kormányzati munkába, Szlovéniával közösen magasfeszültségű távvezetéket épít Magyarország, Horvátországgal egymillió köbméter kapacitást kötött le Magyarország a megépült Krk-szigeti cseppfolyós gázterminálban, Romániában az RMDSZ erős parlamenti képviseletet tud biztosítani az erdélyi és székelyföldi magyaroknak.

Ukrajnáról a miniszter azt mondta, ott azonban a magyarokkal szembeni gyűlöletkeltés és a magyarok megfélemlítése továbbra is a kormányzati politika fókuszában van és „a legsötétebb szovjet időkre emlékeztető eszközöket használnak magyar nemzetiségű ukrán állampolgárok folyamatos megfélemlítésére”.

– jegyezte meg.

Megítélése szerint

A miniszter megjegyezte: ennél „már csak a nemzetközi szervezetek cinikus hallgatása” szégyenteljesebb.
Szijjártó Péter úgy fogalmazott: „Szeparatizmusról és revizionizmusról beszélni a kárpátaljai magyarság és a kárpátaljai magyar kormányzati politika tekintetében hülyeség.”

Több képviselő is azt kérdezte a minisztertől, mit tud tenni Magyarország az ügyben. Szijjártó Péter válaszában kifejtette: a kormány csak azokat az eszközöket tudja használni, amelyek abból fakadnak, hogy Magyarország bizonyos nemzetközi integrációk tagja, Ukrajna meg nem, de erre törekszik.

Jelezte: továbbra is élnek ezzel az eszközzel és a további ukrán integráció feltételéül a kisebbségi jogok érvényesítését szabják, többi között a NATO-ban.

A határon túli magyarok képviseletével kapcsolatos kérdésre a miniszter kifejtette:

Horvátországgal kapcsolatban egy kérdésre válaszolva azt mondta, vannak olyan vállalati, gazdasági ügyek, amelyek beárnyékolják a kapcsolatokat. Sok a kiaknázatlan lehetőség a két ország kapcsolatában, de Magyarország kész lenne a mostaninál szorosabb együttműködésre is.