Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kiutasításával kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit – mondta ki csütörtökön nyilvánosságra hozott ítéletében az Európai Unió Bírósága. Magyarországon 2016 márciusától kezdve folyamatosan érvényben van a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet.

– tudósított az Index.hu. A bizottsági álláspont szerint ezeket Magyarország megsértette, mégpedig azzal, hogy menedékjog iránti kérelmet kizárólag tranzitzónában lehet benyújtani, amelybe a belépés lehetőségét kis számú személyre korlátozzák, így szerintük megtagadják a tényleges hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz.

• A menedékkérelmekről minden esetben a tranzitzónákban döntenek, nem tartva be az eljárási irányelv rendelkezését, hogy ha négy héten belül nem születik döntés, akkor a menedékkérőnek engedélyezni kell a belépést.
• az, hogy a menedékkérelmet benyújtóknak a tranzitzónában kell tartózkodniuk a kérelmük elbírálása alatt, azt jelenti, hogy Magyarországon minden menedékkérőt szisztematikusan őrizetbe vesznek, ami nincs összhangban a befogadási feltételekről szóló irányelvvel;
• Magyarország a területén jogellenesen tartózkodó nem uniós polgárokat a visszatérítési irányelvben előírt eljárás és garanciák tiszteletben tartása nélkül utasítja ki;
• Magyarország az eljárási irányelv vonatkozó rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva nem biztosítja, hogy az elutasító menekültügyi határozatokkal szemben benyújtott jogorvoslat főszabály szerint halasztó hatályú legyen. Ehhez képest a magyar hatóságoknak lehetővé kellene tenniük, hogy a menedékkérők az esetleges felülvizsgálati eljárás alatt is jogszerűen Magyarországon tartózkodhassanak.

Ítéletében az Európai Bíróság gyakorlatilag mindenben helyt adott az Európai Bizottság kifogásainak, és elutasította Magyarország érvét, amely szerint a migrációs válság igazolta az eljárási és a befogadási irányelv bizonyos szabályaitól való eltérést a közrend fenntartása és a belső biztonság megőrzése indokolja.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője ennek ellenére úgy látja, az eljárási irányelv lehetőséget ad az általános uniós szabályoktól való eltérésre, ugyanis kimondja, hogy

• az EUMSZ 72. cikkének megfelelően az eljárási irányelv nem érinti a közrend fenntartásával, illetve a belbiztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök gyakorlását, ezen felül
• bizonyos körülmények esetén (amikor valamely kérelem feltehetőleg megalapozatlan, vagy súlyos aggályokat vet fel a nemzetbiztonság vagy a közrend szempontjából,

– írta az Indexnek ifj. Lomnici Zoltán.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a befogadási irányelv kimondja,

• a tagállamok egyebek mellett közérdekből, közrendi megfontolásokból dönthetnek a kérelmező tartózkodási helyéről, illetve

Mindebből fakadóan a Századvég jogi szakértője szerint ki lehet jelenteni, hogy a szóban forgó két irányelv mozgásteret biztosít a tagállamoknak bizonyos szuverén, tagállami hatáskörök gyakorlására, másfelől pedig a közrendi, belbiztonsági megfontolások érvényesítésére is lehetőséget ad.

Lomnici Zoltán álláspontja szerint

amelyeken belül az Orbán-kormány meghozta a migrációs válság kezelésével kapcsolatos sajátos intézkedéseit, valamint kialakította ezzel kapcsolatos gyakorlatát.

Kormányzati részről először Varga Judit igazságügyi miniszter reagált az Európai Bíróság döntésére. A politikus a Facebookon azt írta, a döntés okafogyott, hiszen a tranzitzónákat bezárták.

– fogalmazott a tárcavezető.

A tranzitzónák bezárásától függetlenül az Európai Bíróság ítélete azt jelenti, hogy az Orbán-kormánynak törvényjavaslatokat kell benyújtania, amelyek módosítják a magyar szabályozás uniós jogba ütköző pontjait.