Új hírek érkeztek az uniós költségvetésről és a jogállami mechanizmus alkalmazásáról. A lényeg: Magyarország elérte, amit akart. Olyan megállapodás körvonalazódik, amely tiszteletben tartja a magyarok és a lengyelek akaratát.

A magyarok és a lengyelek elérték, hogy az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendelet célja az legyen, hogy megvédje az unió költségvetését és az unió pénzügyi érdekeit mindenféle csalással, korrupcióval és összeférhetetlenséggel szemben. Ez a prioritás. Ráadásul úgy kell majd alkalmazni, hogy az tiszteletben tartsa a tagállamok nemzeti identitását és hatáskörét. Ez komoly sikere a szuverenista álláspontnak, nagy magyar siker.

Elértük azt is, hogy a jogállamiság elveinek megsértése önmagában nem elégséges a jogállami mechanizmus elindításához. A jogállamiság megsértését, ahogy eddig is, a szerződés 7-es cikke kezeli. Ha vegzálnak minket, Magyarország és Lengyelország az Európai Bírósághoz fordulhat a rendelet jogszerűségének vizsgálata érdekében, és mindaddig, amíg a bíróság vizsgálata nem zárul le, addig a bizottság nem javasolhat intézkedéseket.

Ráadásul a jogállamisági mechanizmus alkalmazásával kapcsolatos iránymutatást és az értékelésre vonatkozó módszertant a tagállamokkal szoros együttműködésben fogja kidolgozni az Európai Tanács. Ebbe tehát mindenkinek lesz beleszólása, a magyaroknak és a lengyeleknek is. Továbbá a mechanizmust csak kiegészítő jelleggel lehet majd alkalmazni, és csak akkor, ha már minden eszközt kimerítettek, vagyis ha az uniós jogban meghatározott összes más eljárás igénybevétele nem tenné lehetővé az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét.

Ráadásul a mechanizmus szerinti intézkedéseknek arányban kell lenniük a jogállamisági sérelmeknek az uniós költségvetésre gyakorolt hatásával: az ok-okozati viszonynak egyértelműnek, közvetlennek és megalapozottnak kell lennie. Tehát nem lehet spekultív vélekedések alapján eljárni valamely tagállammal szemben. Ez komoly védelmet jelent a politikai visszaélésekkel szemben, mert csak konkrét jogsértésre irányulhat a rendelet, a konkrét jogsértések pedig egy zárt listát képeznek (tehát nem lehet majd tetszés szerint bővíteni ideológiai megfontolások alapján – beleírva például a genderszempontokat vagy a migrációt).

Az eljárást sem lehet majd csak úgy ripsz-ropsz megindítani. Mint ahogy fentebb írtuk, csak akkor alkalmazhatják, ha az EU-s jog által biztosított más eljárások nem biztosítják hatékonyabban az EU költségvetésének védelmét. Továbbá az eljárás formális megindítását az érintett tagállammal folytatott alapos párbeszédnek kell megelőznie, megadva a lehetőséget, hogy az orvosolja a helyzetet. Ráadásul a cél nem a büntetés, hanem a konszenzus elérése: erre kell törekedni az érintett tagállammal kapcsolatban.

Magyarország elérte, amit akart. Magyarország győzött.