Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Alapjogokért Központ: Ursula von der Leyen folytatta Juncker politikai örökségét

888.hu

2020.12.02. 15:30

Egy éve lépett hivatalba az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság (EB). Az Alapjogokért Központ elemzői értékeltek a bizottság egyéves működését.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós műhelyének projektvezetője elmondta, hogy az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság nem előzmény nélküli, ugyanis a Juncker-bizottság politikai öröksége volt a belépője. Elmondása szerint a Juncker-bizottság egy nyíltan politikai testület volt, amelynek célja, hogy a központi brüsszeli intézményeket megerősítse, sok szempontból a tagállamok rovására.

A Juncker-bizottsághoz két baklövés kötődik:

  • a migrációs válság félrekezelése,
  • a brexit.

Kovács Attila szerint a tagállamok részéről volt egy illúzió, miszerint a Von der Leyen vezette bizottság kevésbé politikai szerepet játszik, inkább a szerződéses őrének a szerepét veszi majd fel.

Elmondása szerint ez az elvárás azért volt megalapozott, mert a német politikust a tagállamok jelölték, nem pedig az Európai Parlament által képviselt csúcsjelölti rendszernek köszönhette pozícióját.

A projektvezető szerint az is óvatos optimizmusra adott okot, hogy egy olyan elnökről volt szó, akitől azt remélhettük, hogy a Kelet-Közép-Európai tagállamok iránt nagyobb megértést tanúsít. Ezt az optimizmust támasztotta alá, hogy Magyarország és Lengyelország is fontos pozíciókat kapott a portfóliók elosztásánál.

Ez az illúzió egy tévhit volt. Az EB elnöke folytatta Juncker politikai örökségét, és egy markánsabb politikai bizottság tevékenységét láthattuk”

– fogalmazott Kovács Attila.

Hozzátette: Von der Leyen agendája jelentős átfedést mutat az Európai Parlament balliberális politikai erőiével.

Kovács Attila szólt a koronavírus-járvány kezeléséről is. Elmondása szerint a bizottság és háttérintézményei

nem ismerték fel a veszélyt, elbagatellizálták, és későn cselekedtek.

A bizottság tétlenkedése is hozzájárul ahhoz, hogy a vírus komoly károkat okozott Európában – jelentette ki.

A projektvezető szerint a járvány gazdasági hatásait kezelni akaró javaslattal is előjött az EB. Kiemelte:

a válság kezelésének módját abban látják, hogy a jövő generációit szeretnék eladósítani.

A vakcinaügyről szólva Kovács Attila kijelentette:

Brüsszel akarja megmondani a tagállamoknak, hogy milyen oltóanyagot használjanak.

A migrációról elmondta, hogy két csomaggal is előállt az Európai Bizottság. Szeptemberben a migrációs csomagot mutatták be, amelyből ismét ki lehetett olvasni a migránsok szétosztásának ötletét. Múlt héten pedig a migrációs cselekvési tervvel álltak elő, aminek értelmében lakhatást, juttatásokat adnának a bevándorlóknak. Az új elem, hogy a bizottság a migránsok politikai részvételének ösztönzését szeretné célul kitűzni, ami a szavazójog megadását jelenti.

Kurucz Orsolya projektvezető-helyettes az Európai Bizottság hatáskör-kibővítési törekvéseiről beszélt. Ennek két kiemelkedő mozzanata volt:

  • az elnök asszony azt javasolta, hogy hozzanak létre egy európai egészségügyi uniót, ami sértené a tagállami kompetenciákat,
  • az uniós külpolitikának az egyhangúságtól való elterelése, a döntéshozatalnak a minősített többségi döntéshozatal irányába való terelése.

A jogállamiság kérdéséről szólva elmondta, hogy a Juncker-bizottságnak nem sikerült egy olyan új eszközt létrehoznia, amely nagyobb hatáskört biztosított volna a bizottságnak, hogy ezen a téren eljárjon.

Elmondása szerint

ezek a törekvések most erősebbé váltak.

Kurucz Orsolya szerint ez abban figyelhető meg markánsan, hogy egyrészt tavasszal az EB kiadta az első tagállami jogállamisági jelentéseket, amelyek politikai fércmunkák, cáfolható vádakkal és szubjektív értékítéletekkel. A másik terület pedig, hogy a senki által nem meghatározott jogállamisághoz kötnék az EU-s költségvetést, illetve a helyreállítási alapot.

Ez egyértelmű törekvés arra, hogy az EB megkerülje a hetes cikkely szerinti eljárást – fogalmazott.

A projektvezető-helyettes szerint ez még jobban megosztja a tagállamokat.

Kurucz Orsolya szólt a zöldpolitikáról. Elmondása szerint ezen a téren el kell ismerni az EB tevékenységét. Von der Leyen komoly vállalásokat tett. Ezen a téren az EB lépett, komoly törekvések történnek, hogy minél hamarabb eredmények szülessenek. Ennek az árnyoldala, hogy a tagállamoknak kell megfizetniük a gazdaságzöldítést.

A projektvezető-helyettes szerint fontos beszélni az EU jövőjéről szóló vitáról is. Elmondta, hogy von der Leyen új lendületet akart adni ennek a folyamatnak, azonban ez nem történt meg. Évek óta látható, hogy nem halad a kérdés. Jelenleg a tagállamok azon vitáznak, hogy ki vezesse a folyamatot.

Az Alapjogokért Központ elemzése ITT olvasható.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére