Alapjogokért Központ: a pénzügyi keret nem uniós adomány
Filipp Dávid
2020.11.20. 18:22
Az Európai Unió (EU) összes állam- és kormányfője abban érdekelt, hogy legyen hétéves költségvetés és helyreállítási alap, ennek feltétele pedig, hogy kompromisszum szülessen a jogállamisági mechanizmus ügyében – hangzott el az Alapjogokért Központ pénteki online sajtótájékoztatón.
Az Alapjogokért Központ az Európai Unió többéves pénzügyi kerete, a helyreállítási alap, valamint a hozzájuk kapcsolt jogállamisági kritériumok miatt emelt magyar és lengyel vétó kapcsán tartott online sajtótájékoztatót.
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója elmondta, hogy sok a fals információ és a félreértés a témával kapcsolatban, amit sem a kérdés összetettsége, sem pedig az ellenzék zavarkeltése nem könnyít meg. Ismertetése szerint az Európai Uniónak a költségvetése úgy működik, hogy van egy éves költségvetése és van egy pénzügyi keret, amely meghatározza 7 évre a főbb számokat. Ehhez igazodnak az éves költségvetések. A pénzügyi keret elfogadásának folyamata a legbonyolultabb és legtöbb háttéralkuval átszőtt mechanizmusa.
Minden ország a saját nemzeti érdekeit próbálja érvényesíteni, minden országnak az az érdeke, hogy a legjobb feltételekkel jöjjön ki ebből az alkuból
– szögezte le Kovács István.
Elmondása szerint a koronavírus-járvány miatt az állam- és kormányfők döntöttek erről is, hogy létrehoznak egy külön helyreállítási alapot, ami segíti a gazdasági helyzet helyreállítását.
Ehhez kapcsolódik a jogállamisági mechanizmus is, amelyet az Európai Bizottság úgy hozott létre, hogy semmilyen szerződéses jogalapja nem volt rá.
Kovács István szerint az Európai Parlament volt az, amely előállt azzal a javaslattal, hogy kapcsolják a két pénzügyi alaphoz a jogállamisági mechanizmust.
A jogállamisági tartalmát nem lehet európai szinten definiálni, de tagállami szinten is nagyon nehéz, mert nincs egységes katalógus
– jelentette ki.
A stratégiai igazgató szerint egy képlékeny fogalom alapján akarnak szankcionálni, ami félő, hogy ideológiai alapú vádaskodássá válik, aminek konkrét pénzügyi következményei vannak.
Ezért mondta azt Magyarország, hogy elmegy a legvégsőkig és adott esetben a vétóig is kész elmenni, Lengyelországgal együtt
– mondta.
Kovács István kiemelte: nem igaz, hogy a magyar vétó miatt leállhat az Európai Unió.
A stratégiai igazgató emlékeztetett: az EU nem a levegőből varázsol pénzt a helyreállítási alapba, ugyanis az hitel, amit a tagállamok fizetnek vissza.
Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatócsoportjának projektvezető-helyettese kiemelte:
a 7 éves költségvetés témájánál elfelejtik megemelíteni azt, hogy a büdzsé tagállami befizetésekből jön össze, tehát a visszaosztást nem kellene csodatételként értékelni, nem uniós adományról van szó.
Emlékeztetett: az uniós állam- és kormányfők a csütörtök esti egyeztetés után abban maradtak: tovább dolgoznak azon, hogy megtalálják a kompromisszumot. Ennek az a feltétele, hogy meg tudjanak egyezni a jogállamisági mechanizmus kérdésében.
Kurucz Orsolya szerint
a magyar álláspont az, hogy ne lehessen egy tagállamot politikai alapon más útra terelni olyan kérdésekben, amelyek nemzeti érdeke szempontjából fontosak.
A projektvezető-helyettes kitért arra is, hogy Johannes Hahn költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztos szerint az EU olyan, a jogállamiságot érintő politikai feltételrendszerről szóló határozathoz fűzött nyilatkozat megtételén gondolkodik, amely kimondja, hogy az nem befolyásolhatja a tagállamok nemzeti szuverenitását, illetve az európai intézmények és a tagállamok hatásköreinek jelenlegi egyensúlyát.
Kurucz Orsolya jó megközelítésnek nevezte ezt.
Elmondása szerint az is felmerült lehetőségként, hogy ne 2021. január 1., hanem a következő időszak félidei felülvizsgálatának időpontja legyen a rendelet hatályba lépésének időpontja.
A téma a decemberi állam és kormányfői találkozón is napirendre kerül, így van remény, hogy a megoldás kikristályosodik és 2021. január 1-én elindulhatnak a pénzügyi alapok.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
