Magyarország nem kér Soros kioktatásából
2020.11.19. 14:52
Gulyás Gergely leszögezte: Soros Györgytől „semmilyen kioktatást nem tudunk elfogadni”.
Közlése szerint Soros egy cikkében úgy fogalmazott: fel kell lépni Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, és aki nem fogad bevándorlókat, azt pénzügyileg kell szankcionálni.
Maga dönthet arról, hogy a migrációt elutasítja, vagy sem, a polgárok pedig már népszavazáson és országgyűlési választáson is világosan döntöttek erről – mondta a miniszter.
Hozzátette:
a magyar ellenzék Soros Györgyéhez feltűnően hasonló állásfoglalást tett közzé, és most újra esélyt lát arra, hogy a bevándorlást Magyarországra kényszerítse”,
s miután ezt választáson nem tudta elérni, most Brüsszelbe kapaszkodva próbálja. Magyarország azonban nem enged a zsarolásnak.
Jelezte, Soros volt az, aki 1992-ben bedöntötte a fontot, 6 milliárd font kárt okozva az angol adófizetőknek, a német újraegyesítés után a márka ellen spekulált, 2008-ban megkísérelte tönkretenni az OTP-t, s ő az, aki ellen a brit belpolitikába való beavatkozás miatt büntetőeljárás folyik a brexit-kampánnyal összefüggésben.
Kitért arra is: a magyar gazdaság tartópillérei kellően erősek, a koronavírus-járvány okozta gazdasági helyzet miatti hiány magas lesz, de 10 év polgári kormányzás során az ország 20 százalékkal csökkentette az államadósságot, így most van miből hitelt felvenni.
Rámutatott: Magyarország jelenlegi formájában nem tartja elfogadhatónak a hétéves uniós költségvetést, illetve a mentőcsomagot, ugyanis a jogállami kritériumok nem világosak.
Magyarország elkötelezett a jogállami értékek mellett, fontosnak tartja a szólás-, vélemény-, gyülekezési és sajtószabadságot, valamint a bírói függetlenséget. Ezek pedig ma Magyarországon legalább annyira vagy még inkább garantáltak, mint Nyugat-Európában, és sokkal jobban állnak, mint
a baloldali kormányzás idején, például amikor 2006-ban békés tüntetőket vertek véresre. Az EU akkor csak annyit mondott, hogy ez belpolitikai kérdés”
– emlékeztetett a miniszter.
„Tőlünk nem kell félteni a jogállamot”, itt azonban nem a jogállamról van szó, hanem arról, hogy a bevándorlás ügyében az uniós fő vonallal szemben álló államokat hogyan lehet térdre kényszeríteni, hogyan lehet velük zsarolással elfogadtatni a migrációt – jegyezte meg Gulyás Gergely.
Az EU mentőcsomagjával „mi kezdettől fogva nem értettünk egyet”, mert a közös hitelfelvétel veszélyes. Ha ugyanis valamelyik állam csődbe megy, az általa felvett hitelekért Magyarországnak is felelősséget kell vállalnia. Ennek ellenére az európai szolidaritás jegyében elfogadtuk a mentőcsomagot, de
Erre Magyarország nemet fog mondani, márpedig az uniós költségvetés és mentőcsomag elfogadására Magyarország hozzájárulása nélkül nincs lehetőség – figyelmeztetett Gulyás Gergely.
A miniszter kérdésre válaszolva emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök már megvétózta az uniós költségvetési jogalkotási csomagot. Úgy értékelt: a javaslat jelen formájában a mentőcsomag életbe lépésének nulla az esélye.
Megjegyezte: az EU több mint 7 évtizedes történetében eddig soha nem akartak pénzügyi kifizetéseket a pénzügyi érdekek védelmén túl más érdekekkel összekötni. A korrupciós vádakat hazugnak nevezve kiemelte: a magyar kormány lényegesen szigorúbb szabályokat is támogatna az EU-s pénzek elköltésével kapcsolatban.
Magyarország számára az a legfontosabb, hogy amilyen módon lehet, segítsenek a déli államoknak. „Akár holnap is oda lehetne adni a pénzt a déli államoknak” – mondta a miniszter, kiemelve: ehhez viszont az kell, hogy ne zsarolják Magyarországot azzal, hogy módosítsa bevándorláspolitikáját. Hozzátette:
ha van olyan technikai megoldás, amely nem köti a bevándorlás engedélyezéséhez a pénzek kifizetését, akkor mi örömmel állunk rendelkezésre”.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: ha az EU-tagállamok együtt vesznek fel hitelt, annak nulla százalék körüli lehet a kamata, a veszély ugyanakkor az, hogy ilyen esetben más országokért is felelősséget kell vállalni.
Leszögezte: Magyarország pénzügyileg „biztos lábakon áll”. Uniós költségvetésnek is kell lennie előbb vagy utóbb, hogy ez fél, egy, másfél vagy két év, nem tudni. Azt mondta: ha nincs megállapodás, az előző költségvetés számai alapján kell a következő évit megtervezni, így az eddig finanszírozott programokra ebben az esetben is van pénz.
Felmerült az a kérdés is, hogy Donald Tusk néppárti (EPP) elnök nyilatkozata után kizárhatják-e a Fideszt a néppártból. Gulyás Gergely erre idézte Tusk 2018-as nyilatkozatát, miszerint „Lengyelország az EU költségvetéséből történő finanszírozásának a jogállamiságtól való függővé tétele kockázatos, és rossz irányba mutat”. Akkor arról is beszélt:
az EU-s költségvetési pénzeket nem szabad tisztán politikai kritériumoknak alávetni”
– mondta Gulyás Gergely, megjegyezve: ha az EPP elnöke következetes, „akkor a jelenlegi magyar álláspontot támogatók között tudhatjuk”.
A miniszter szerint a magyar ellenzék „arrogáns”. Úgy fogalmazott,
ahhoz, hogy valaki a baloldali listára felkerülhessen, rágalmazás- és becsületsértés-cunamit kell indítani a kormány ellen”.