Dr. Scott Atlas egyetemi tanár, az egészségügyi ellátás egyik ismert szaktekintélye – aki augusztus óta a Fehér Ház koronavírus-tanácsadójaként dolgozik – november 1-jén a nyilvánosság előtt bocsánatot kért amiatt, hogy interjút adott az orosz állam finanszírozta RT, azaz Russia Today nevű csatornának. Mint mondta, nem tudott arról, hogy regisztrált külföldi ügynökszervezetként – angolul agent – szerepel a hivatalos nyilvántartásban. A propagandacsatorna orosz érdekek szerint nézi és interpretálja a világban zajló fontosabb eseményeket.

A professzor különösen elnézést kért az amerikai nemzetbiztonságtól, amely „keményen dolgozik azért, hogy megvédjen minket” – ahogyan fogalmazott. Ezzel elismerte, hogy egy nem meggondoltan, külföldről jelentős forrásokból hálózatilag pénzelt médiumnak adott ilyen nyilatkozat az amerikai szuverenitás biztosításának és az USA alkotmányos rendjének követelményével nem állhat összhangban.

Az RT tulajdonképpen az orosz kormány által támogatott, nemzetközi elérésű elektronikus hírhálózat. Az RT America egy amerikai fizetős televíziós és internetes hírcsatorna, amely az RT hálózat része, és amely a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény (Foreign Agents Registration Act – FARA) értelmében 2017-ben külföldi ügynökként regisztrálta magát. Az óránként hírekkel, valamint dokumentumműsorokkal, hírháttérrel és elemző műsorokkal jelentkező csatorna tartalmát olyan propagandának minősítik Amerikában, amely idegen érdekek szerint – és ennek megfelelő külföldi pénzügyi háttérrel – kívánja befolyásolni az amerikai közvéleményt és a törvényalkotókat.

Az amerikai hírszerző szolgálat egyik 2017-es jelentésében az RT az orosz „állami vezetésű propagandagépezet részeként” szerepelt, azért, mert az amerikaiak szerint a hálózat a 2016-os elnökválasztással kapcsolatban beavatkozó kampányt folytatott, de ilyen aggály fölmerült az idei elnökválasztás kapcsán is. Ami az 1938-ban megalkotott FARA-törvény adta mintát illeti, az Egyesült Államok mellett 1994 óta például Izraelben is kötelesek a nem kormányzati szervezetek – akárcsak a pártok vagy lobbicégek – tájékoztatást nyújtani forrásaikról és donorjaik kilétéről.

A tengerentúli eset nyomán érdemes megjegyezni, hogy a magyar 2017. évi LXXVI. törvény („a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról”) is a külföldről támogatott civil szervezetek egy bizonyos körére vonatkozik, amiről egyébként az Európai Bíróság legutóbb kimondta, hogy nem egyeztethető össze az uniós joggal, illetve annak felpuhítására tett javaslatot. A törvény szerint minden hatálya alá tartozó egyesület és alapítvány köteles bejelenteni a bíróságon, ha a külföldről kapott tárgyévi támogatások összege eléri 7,2 millió forintot, továbbá az érintett NGO-knak fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban, hogy „külföldről támogatott szervezetnek” minősülnek.

A jogalkotó egyik nem titkolt célja volt ezen törvény megalkotásával, hogy az átláthatóság számonkérése révén az „állam nélküli államférfi”, Soros György amerikai spekuláns üzletember hálózata által külföldről jelentősen támogatott olyan szervezeteket szorítson vissza Magyarországon, amelyek legimitációs részvétel nélkül akarnak beleszólni a magyar nagypolitikába. Sorosnak számos ilyen komoly összegekkel támogatott – politikai lobbista szervezetnek tekinthető – NGO-ja van, mint például a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vagy a Magyar Helsinki Bizottság. Hálózatán keresztül pedig függetlennek álcázott, idegen érdekűnek is tekinthető médiumokat is működtet Magyarországon.

Például a 444 tulajdonosának személye révén egyértelmű kapcsolat áll fenn – egy amerikai befektetési alap nem transzparens segédletével – Soros alapítványi pénze és az ismert balliberális portál között. A cégadatok, több kiszivárgott dokumentum és egy nemzetközi jellegű szervezet nyíltforrású adatbankja segítségével tárulhatott fel a céghálók és egyes nemzetközi ügynökségek alkotta összefonódás.

A 444.hu 2013-ban kezdte meg működését Uj Péter, bukott indexes főszerkesztővel, és a portál indulása után alig egy évvel a 444-et kiadó Magyar Jeti Zrt.-be bevásárolta magát a Digital News Ventures nevű amerikai befektetési alapba, amely egy Soros György finanszírozta másik alap, a MDIF (Media Development Investment Fund) része. Feltételezett céljuk elvileg az, hogy ott erősítsék a demokráciát, ahol az nem elég fejlett. Hogy az ezen célra törekvés mennyire nem maradt csak papíron, jól mutatja, hogy a 444 például 2014-ben összesen mintegy ötvenezer dollárt (kb. 18,5 millió forintot) kaphatott a Soros Open Society-hálózatától arra, hogy a portál – olvasói bevonásával – mind a 106 országgyűlési egyéni választókerületben szembe szállhasson a választási visszaélésekkel.

Az orosz RT esete kapcsán nem is nehéz elképzelni, hogy az Egyesült Államokban egy ilyen jellegű portált működtető alapítvány vagy NGO milyen szervezetnek minősülne az amerikai törvényi szabályozás értelmében.