Megvizsgálják azokat a pártokat, amelyek egyértelmű nyerteseivé váltak az ellenzéki összefogásnak, de a legnagyobb vesztesekre is kitérnek.

A formálódó szivárványkoalícióhoz 2019. március 15-én a Jobbik is csatlakozott, amikor a baloldali pártok vezetőivel közösen fogalmazták meg követeléseiket a kormánypártokkal szemben.

Emlékezetes:

az ellenzéki szervezkedésben fontos szerepet játszó Dobrev Klárával. Ezzel az egykori jobboldali radikális párt végleg betagozódott a szivárványkoalícióba, ami egyben a Jobbik ideológiavesztését és radikálisabb képviselőinek (Dúró Dóra, Hegedűs Lórántné, Novák Előd, Toroczkai László, Volner János) a pártból történő kiszorítását eredményezte.

Az ellenzéki pártok első közös megmérettetése a 2019-es önkormányzati választás volt, amelyen vegyes eredményt sikerült elérniük közös jelöltjeiknek. Míg a vidéki megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban a gyenge koordinációnak és a Fidesz–KDNP erős beágyazottságának köszönhetően 23 polgármesteri helyből mindössze hatot tudtak megszerezni, addig Budapesten az előzetes háttéralkuknak, valamint az előválasztásoknak köszönhetően 13 kerületben sikerült legyőzniük a Fidesz–KDNP jelöltjeit.

Az eredményekből azt a következtetést vonták le az ellenzéki pártok, hogy ahol a szivárványkoalíció közös jelöltet tud állítani, ott nagyobb eséllyel tudnak jó eredményt elérni.

Az intézet elemzése rámutat, ma már az is látszik, hogy

A szivárványkoalíció sikertelenségét bizonyítja a nemrég lezajlott borsodi időközi választás is, ahol az ellenzéki jelölt, Bíró László egyértelmű vereséget szenvedett. A jobbikos politikus korábbi antiszemita és cigányellenes kijelentései számos ellenzéki szavazó számára elfogadhatatlanná tették a személyét, a választások után pedig a baloldali pártok egyenesen a Jobbikot tették felelőssé a választási kudarcért, bár az saját adminisztratív „bénázása” miatt nem tudta pártszíneiben indítani Bírót.

Hangsúlyozták: kijelenthető tehát, hogy a szoros ellenzéki együttműködés rövid távon kihívója lehet a Fidesz–KDNP-nek, azonban a pártok közti ideológiai különbségeknek, valamint a hatalomért folytatott belső harcoknak köszönhetően hosszú távon nem stabil, s állandó konfliktusforrás lehet. Ennek ellenére

A Jobbik a 2018-as országgyűlési választáson 19,06 százalékos eredményt ért el, mára azonban szavazói mintegy 85 százalékát elvesztette. Ezzel a párt a legerősebb ellenzéki erőből az ötödik helyre esett vissza.

Jakab Péter 2020. januári megválasztását követően látványosan folytatódott a párt szétesése, amely rövid időn belül szervezeteinek és tagjainak is jelentős részét elvesztette.

Februárban a párt debreceni szervezete után a Hajdú-Bihar megyei szervezete is feloszlott, majd márciusban a Vas, júliusban pedig a Veszprém megyei szervezetek nagy része is megszűnt, mert a tagság többsége nem értett egyet az elnökség szövetségpolitikájával és Jakab Péter politikai stílusával. Május 27-én az egykori elnök, Sneider Tamás lemondott parlamenti alelnöki tisztségéről, és kilépett a képviselőcsoportból, majd Farkas Gergely és Varga-Damm Andrea is követte. A Jobbik frakciója így alig két év alatt az eredeti 26-ról 17 fősre csökkent, ami egyedülállónak mondható az Országgyűlés elmúlt négy ciklusát figyelembe véve. A párt helyzetét jól tükrözi, hogy 2019 januárja óta 132 önkormányzati képviselő, köztük 10 polgármester is elhagyta a pártot, akik közül sokan a Mi Hazánk Mozgalomhoz csatlakoztak, mások pedig függetlenként politizálnak tovább.

A párt jelenlegi támogatottsága a teljes felnőttnépesség körében mindössze 6 százalék körül mozog, így várhatóan az ellenzéki együttműködésben egyre marginálisabb szerep jut neki a jövőben.

Az elemzés kiemeli: a 2019-es önkormányzati választások során szerzett pozíciókért folytatott hatalmi harcokból, valamint az elvtelen háttéralkukból tisztán látszik, hogy az ellenzéki összefogás hosszabb távon gyenge lábakon áll.

Az összefogás vezető posztjára pályázó DK és Momentum között várhatóan további ellentétek alakulnak ki a jövőben, amelyek minden bizonnyal komoly hatással lesznek a pártok közti együttműködésre. Előreláthatólag az összefogás legnagyobb veszteseként elkönyvelhető Jobbik, valamint az MSZP és az LMP látványos zuhanása is tovább folytatódik, tovább gyengítve ezzel az összefogást.

– írja a XXI. Század Intézet elemzése.