A lap emlékeztet arra, hogy az Európai Unió a héten tárgyalja az uniós törvényeket és értékeket megsértő tagállamok költségvetési kifizetéseit érintő megszorításokat. Ezeket Budapest határozottan ellenzi, azzal érvelve, hogy az ország nem az „arctalan” Európai Bizottságnak, hanem a többi európai vezetőnek tartozik elszámolással.

Ezzel kapcsolatban a miniszter kijelentette, nem tisztességes dolog, hogy az európai vezetők „a bizottság folyosóin bujkáljanak”.

Úgy vélte továbbá:

Egyúttal rámutatott, hogy a jogállamiságot az uniós szerződések védik, és bármely új mechanizmus „tagállami konszenzust igénylő szerződésmódosításnak számítana”.

Mindazonáltal kijelentette, hogy Budapest kész kompromisszumot kötni az unió hétéves költségvetéséről folytatott tárgyalásokon, és annak ellenére támogatja a Covid-19-hez kapcsolódó helyreállítási csomagot, hogy Magyarország történelmi tapasztalatai miatt „elvi problémák merültek fel egy ilyen hatalmas piaci hitel felvételével” kapcsolatban.

– mondta.

A Financial Times ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a világjárványt megelőzően az ország bruttó hazai termékének 4-5 százalékát kitevő uniós források jelentősen hozzájárultak Magyarország gazdasági növekedéséhez.

Varga Judit azzal vádolta az úgynevezett „fukar négyeket” – Ausztriát, Dániát, Svédországot és Hollandiát –, hogy az uniós pénzek jövőbeni jogállamisághoz kötése csupán ürügy számukra, mert „soha nem is állt szándékukban forrásokat adni”.

– mondta Varga Judit.

A pozitív koronavírustesztje miatt még mindig karanténban lévő miniszter telefonon kijelentette:

E jelentés a parlament által nemrégiben elfogadott, a Kúria vezetőjének kiválasztására vonatkozó előírások enyhítését célzó törvénymódosítást bírálta, amely lehetővé tette Varga Zsolt András kilenc évre történő elnöki kinevezését, noha a jelölést az érintett megfelelő tapasztalatának hiányára hivatkozva a bírák érdekképviseleti szerve, az Országos Bírói Tanács elutasította.

A miniszter védelmébe vette a döntést, hozzátéve, hogy „a brüsszeli képmutatás” arra késztette Magyarországot és Lengyelországot, hogy terveket készítsen egy saját „jogállamisági” intézmény létrehozására, mert „szükség van egy olyan helyre, ahol a konzervatív kutatók is megnyilvánulhatnak”.

Azt is elmondta, hogy a sokszínűség nevében olyan fontos, Európa jövőjét érintő témákat illetően nem maradt tér a konzervatív gondolkodás számára, mint amilyen „a családpolitika, a multikulturalizmus vagy a technológiai óriások szerepe az életünkben”.
Varga Judit nem kommentálta, belügynek nevezte a lengyel abortusztörvény szigorítása nyomán kialakult belpolitikai konfliktust. Úgy nyilatkozott, hogy