A Nézőpont Intézet a szomorú évforduló alkalmából közvélemény-kutatásban vizsgálta a történtek társadalmi megítélését. A civil áldozatokkal járó rendőri beavatkozást ennyi év távlatából a magyarok 40 százaléka tartja jogszerűtlennek; ez az arány már 2016-ban is hasonló volt. Érdekes, hogy míg 2016-ban a magyarok 34 százaléka nevezte jogszerűnek a történteket, idén már csak 24 százalék mondta ezt.

– mutat rá a Nézőpont, hozzátéve: a harminc év alatti fiatalok ma már nem emlékeznek a történtekre, 53 százalékuk a jogszerűség kérdését sem tudta megítélni.

Idén ősszel a magyarok 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Gyurcsány Ferencet, illetve az általa vezetett kormányt tartja felelősnek azért, „hogy a 2006. október 23-i megemlékezés után több civil is megsérült”. A brutális fellépést egyes rendőrök követték el, azonban azonosító számok híján nagyon lassan és szerény eredményekkel zajlott a jogi felelősségre vonás. Az akkori kormányfő értelmezése – miszerint a Fidesz keltette politikai hangulat és a ­rossz helyszínválasztás okolható a történtekért – ma már csak a válaszadók hét százalékát győzi meg, a megkérdezettek 26 százaléka pedig mindkét felet felelősnek tartja.

A Nézőpont Intézet kutatáshoz készült elemzéséből kiderül:

hiszen a 2006-os választás után váratlanul bevezetett megszorító intézkedések, az őszödi beszéd morális és kulturális mélypontja után a rendőrség alkalmazása a politikai ellenféllel szemben az akkori kormányfő tartós népszerűségvesztéséhez vezetett. Ma a magyarok 63 százaléka véli úgy, hogy Gyurcsány Ferencnek „vissza kellene vonulnia a politikától”, és csupán 20 százalékuk ellenzi ezt.

Az intézet szerint érdekes fordulat, hogy a Gyurcsány melletti tábor két év alatt is jelentősen csökkent, ugyanis

A rendőrség ezzel szemben nem szenvedett tartós károkat, a magyarok a politikai döntéshozókra és nem a döntések végrehajtóira neheztelnek – hangsúlyozza az elemzés.

A rendszerváltozás utáni politikatörténet fekete napja volt 2006. október 23-a. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz által szervezett emlékező nagygyűlésnek a rendőrség – a szélsőjobboldali randalírozók elleni fellépésre hivatkozva – könnygázzal, gumibottal és lovasrohammal vetett véget – idézi fel az intézet. Mint írják, 1990 után nem fordult elő, hogy a hatalom erőszakot alkalmazzon békés tüntetők ellen, az csak a posztkommunista kormány alatt következett be, éppen a fontos évfordulón.

A „rendőrattakként” elhíresült botrányért legalább a politikai felelősség Gyurcsány Ferencet és kormányát terheli, s ezelől tizennégy évvel az események után sem tud menekülni.

A Nézőpont Intézet emlékeztet:

A válaszadók többsége tehát Gyurcsány Ferencet teszi meg felelősnek a 2006-ban történtekért. Ennek tudatában érdekes az, hogy vajon Varju László miért nyilatkozik olyat a HírTV Informátor stábjának, hogy akkoriban demokrácia volt, és nyugodtan lehetett tüntetni – ellentétben manapság. Ráadásul még ő vádolta meg a csatornát felbujtással, megpróbálván a TV stábra hárítani a pártelnökének a felelősségét a 14 évvel ezelőtti utcai eseményekért.