Kiemelte: a telekommunikációs világ egyik óriása, a Huawei budapesti beruházása már a harmadik Magyarországon.

– mondta.
A külgazdasági és külügyminiszter mérföldkőnek nevezte a beruházást a keleti nyitás stratégiája és a magyar gazdaság dimenzióváltása szempontjából.
Szijjártó Péter elmondta: az új k+f központ fókuszában a mesterséges intelligencia, a streaming, a képfeldolgozási és jeltovábbítási technológiák, valamint a rendkívül nagy méretű elosztórendszerek állnak. A fejlesztés lehetőséget ad Magyarország és a magyar műszaki-mérnöki tudás hírnevének öregbítésére.
Kiemelte, hogy a Huawei volt az első kínai vállalat, amellyel Magyarország stratégiai megállapodást kötött hét évvel ezelőtt, a beruházásokban eddig is aktív Huawei infrastruktúrájára pedig nagymértékben támaszkodnak a magyar telekommunikációs piac szereplői.

– mondta. Fontosnak nevezte, hogy a vállalat a világjárvány alatt jelentős magyarországi beruházást jelent be, és köszönetet mondott a cégnek a fertőzés elleni védekezéshez nyújtott adományaiért.
Kitért arra, hogy a keleti nyitás stratégiájával tíz év alatt 22 százalékkal nőtt a keleti magyar export, 25 százalékkal pedig a kereskedelmi forgalom.

A stratégia egyik legfőbb célja a szoros, pragmatikus, kölcsönös előnyökre épülő együttműködés létrehozása a Kínai Népköztársasággal. Az elmúlt 10 évben 5 milliárd dollárnyi kínai beruházás érkezett az országba, a kínai cégek 15 ezer magyar dolgozót foglalkoztatnak, és 8 kínai stratégiai partnere van Magyarországnak – sorolta a miniszter.

Érthetőnek nevezte, hogy Magyarország az uniós országok közül elsőként csatlakozott az „Egy övezet, egy út” kezdeményezéshez, illetve az első külföldi szuverén szereplőként sikeres kibocsátást tudott végrehajtani a kínai kötvénypiacon.
Magyarország és Kína gazdasági, politikai, kulturális vagy oktatási együttműködése soha nem volt olyan jó, mint jelenleg: tavaly Kína a 10. legfontosabb kereskedelmi partnere lett Magyarországnak. Idén az első 8 hónapban a kereskedelmi forgalom 19 százalékkal nőtt, úgy, hogy közben a Kínába irányuló magyar export is 10 százalékkal bővült – ismertette.

Caj Lingjü, a Huawei Technologies Magyarország ügyvezető igazgatója abból az alkalomból, hogy a vállalat 15 éve van jelen Magyarországon és 20 éve Európában, elmondta: a világ egyik vezető infokommunikációs megoldásszállítójaként 2005 óta 1,5 milliárd dollárt fektetett be a cég Magyarországon, amivel a 2. legnagyobb kínai befektető.

Hozzátette: 2009-ben telepítettek először összeszerelést Magyarországra, majd 2013-ban megnyitotta kapuit a Huawei Kínán kívüli legnagyobb ellátóközpontja, az Europe Supply Center. A központ több mint 50 országba szállít Magyarországról távközlési berendezéseket, szervereket, adattárolókat és az Európai Unióban épülő 5G-s, azaz a legújabb generációs mobilhálózatokhoz szükséges eszközöket. A cégnek közel 2400 dolgozója van.
A Huawei az elmúlt 15 évben kiemelt helyszínként tekintett Magyarországra, mert kiegyensúlyozott és nyitott üzleti környezetet biztosít számára – mondta. Hozzátette, hogy a vállalat elkötelezett Magyarország mellett, és a jövőben is bővíteni kívánja tevékenységét többek között az egyetemi együttműködések, illetve a felnőttképzés területén.

A Huawei Technologies Magyarország árbevétele 2019-ben 77 milliárd forint volt, és az elmúlt 5 évben 83,4 milliárd forint (277 millió dollár) adót fizetett be a költségvetésbe. A vállalat több mint 600 magyar partnerrel áll kapcsolatban, és olyan stratégiai jelentőségű fejlesztésekben vállal szerepet, mint a Szupergyors Internet Program vagy az 5G-s hálózat építése.