A miniszterelnök-helyettes a Pázmány-nap központi rendezvényén kiemelte: az egyetem névadója iskolapéldája annak, hogy a kereszténység és a magyarság nem egymással szemben áll, hanem egymásra utalt, egymásra irányul.

Semjén Zsolt ünnepi beszédében kitért arra: a kereszténység mindig tisztában volt azzal, hogy a nemzeti lét érték.

Kifejtette: a keresztény gondolkodás két tévedést utasított el mindig. Az egyik nem tekinti értéknek a nemzeti létet, avíttnak tartja, hogy magyarok, lengyelek, horvátok, németek, franciák vagyunk. Azt állítja, „az igazi entellektüel, aki européer”, nemzeti hovatartozás nélkül.

A miniszterelnök-helyettes azt mondta, nem tudja az emberiség nagyobb „elszegényedését” elképzelni, mintha a magyar nem lenne magyar, a német nem lenne német, a francia nem lenne francia.

– tette hozzá.

A másik tévedés – amely szintén szemben áll a keresztény hagyománnyal – a sovinizmus, amely tagadja egy másik nemzet jogát a létezéshez. A keresztény gondolkodás azt vallja, hogy minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték.

– fejtette ki Semjén Zsolt.

Pázmány Péter egész életében a kereszténység, a katolicizmus és a magyar nemzet szolgálatában állt, a magyarság egységéért dolgozott – mondta.

Kitért arra is, hogy

Elsőként írt az iszlám veszélyről, művei érték- és időtállóak. Olyan nyelvet adott, amely a történelem politikai viharai között is alkalmas volt a magyarság megőrzésére, történelmi és kulturális identitásának tudatosítására, megélésére – hangsúlyozta.

Azt mondta:

és a több évszázados keresztényellenes „mesterkedés” következtében sokan kétségbe vonják a kereszténység alapvető üzenetét, értékeit. Úgy fogalmazott: sokan szeretnék, ha az egyház egyfajta „jótékonysági NGO-ként” működne.

Kiemelte: a keresztény civilizáció nagyon értékes örökség, de önmagában csak örökség. Ahhoz, hogy élő valóság legyen, keresztény hittel kell megtölteni a keresztény civilizáció keretét.

A miniszterelnök-helyettes kifejezte a magyar kormány elkötelezettségét a Pázmány Péter Katolikus Egyetem támogatása mellett, hogy az intézmény be tudja tölteni azt a szerepet, amelyet Pázmány Péter óta mindig is betöltött.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, az egyetem nagykancellárja arról beszélt: a katolikus egyház Magyarországon is tudatosan részt akar venni a katolikus, illetve a keresztény értékrend iránt érdeklődő családok gyermekeinek nevelésében.

Ezért vállal részt a köz-, a szak- és az egyetemi oktatás munkájában.

Ebben a munkában a katolikus egyetem „különleges szereppel bír, hiszen egyrészt oktatja, neveli a következő generációk pedagógusait, másrészt

– mondta.

Az MKPK elnöke szerint gyakran éppen azok támadják a keresztény értékrendet és annak követőit, akik a szellem és a személy szabadságát vallják;

Ezért – folytatta – a katolikus egyetem nagy kihívás előtt áll. Oly módon kell a hit ismereteit bemutatnia és elfogadtatnia, hogy azt a hallgatók szabadon, önként kövessék. Ehhez „kiváló tudású és hitvalló professzorokara és oktatókra van szüksége”, akiknek segítségével ki lehet alakítani azt a szellemi és lelki közeget, ahol az értelem és a hit megtalálja a maga harmóniáját.

Ez a közeg tudja biztosítani a „katolikus kultúra fejlődését és megerősödését, és ez tud dinamikus erőt adni annak a társadalmi párbeszédnek is”, amelyre nagy szüksége van Magyarországnak és Európának – tette hozzá Veres András.

A nagyszombati egyetemet az intézményt vezető jezsuita rend feloszlatása után, 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költöztették. Az egyetem jogutódjai az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.