Az egyetlen alelnökjelölti vitát a Utah Egyetemen rendezték meg, kisszámú és egymástól megfelelő távolságra leültetett vendég jelenlétében. A másfél órás beszélgetést Susan Page, a USA Today című lap újságírója vezette.

A politikusok a koronavírus-járvány kezeléséről, a gazdaság helyzetéről és kilátásairól, adó- és külpolitikáról, környezetvédelemről és fajgyűlöletről vitáztak.
Az elején Mike Pence leszögezte, hogy Joe Biden demokrata elnökjelölt terve a járványkezelésre a Donald Trump-kormány intézkedéseinek másolása, szemmel láthatóan „plágium”. Pence ezzel Harris azon megállapítására válaszolt, miszerint az amerikai történelem legnagyobb kudarca, ahogy Trump elnök kezeli a járványt. Harris kijelentette: számára attól még nem lesz megfelelő egy Covid-19 elleni oltóanyag, hogy Donald Trump annak tartja. Pence erre odavetette Harrisnek, hogy „ne rengesse meg az amerikaiak bizalmát a vakcinában”.

A vita második témája az volt, hogy melyik alelnökjelölt áll inkább készen a vezetésre. Susan Page műsorvezető ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy esetleges elnöki beiktatásakor a 78 éves Joe Biden az amerikai történelem legidősebb elnöke lenne

Harris tagadta, hogy egy majdani Biden-kormány adót akarna emelni, mire Pence közölte: az adóemelés terve szerepel a demokrata elnökjelölt programjában, megtekinthető a honlapján. Harris a járvány miatti 30 millió munkanélkülit hánytorgatta fel, míg Pence leszögezte: a kormány 11,6 millió elveszített munkahelyet már visszaépített.

Pence felhívta a figyelmet arra, hogy a demokrata jelöltpáros programjában „új zöld tervet” hirdet, amely jelentős adóemeléseket tartalmaz mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások számára. Ennek alátámasztására idézte Joe Biden kijelentéseit. „Számunkra viszont mindig az amerikai munkahelyek és az amerikai dolgozók lesznek az első helyen” – jelentette ki Pence. Harris tévesnek nevezte a „zöld tervre” vonatkozó állítást.

A két politikus – a műsorvezető további kérdései ellenére – hamar lezárta a vitát a klímaváltozásról és annak kormányzati kezeléséről. Harris a Trump-kormány munkahelyteremtést szorgalmazó politikájára tért vissza, és úgy vélekedett, hogy a Kínával fennálló kereskedelmi vitát Washington elveszítette, ami amerikaiak százezreinek munkahelyébe került. Pence azzal válaszolt, hogy Joe Biden a kommunista Kína vezérszurkolója, és nem sokat tett az amerikai munkahelyek megőrzéséért.

Trump elnök meggyengítette Washington viszonyát szövetségeseivel – jelentette ki Harris. Úgy vélekedett, hogy Donald Trump „Vlagyimir Putyin (orosz elnök) szavát többre tartja, mint barátainkét és a hírszerző közösségekét”. Szerinte Trump elnök nem volt hajlandó szembesíteni Putyint azokkal az amerikai hírszerzés által egyébként meg nem erősített hírekkel, amelyek szerint Oroszország fejpénzt fizetett volna afgán táliboknak amerikai katonák megöléséért. Majd azt fejtegette, hogy az Iránnal kötött atomalku egyoldalú felmondása után Amerika ma kevésbé biztonságos.

Pence minderre mosolyogva reagált, majd felhozta:

Kiemelte, hogy az Egyesült Államok betartotta a szavát, és az izraeli amerikai nagykövetséget áthelyezte Tel-Avivból Jeruzsálembe, és gyakorlatilag sikeresen felszámolta az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet.

A két politikus vitázott Amy Coney Barrett alkotmánybíró-jelöltről, az egészségbiztosításról, a fajgyűlöletről és a bűnügyi igazságszolgáltatásról is.
A zárókérdés a választás utáni esetleges békés hatalomátadásról szólt. A műsorvezető ugyanis felvetette, Donald Trump mindeddig elhárította az egyenes választ arra, hogy hajlandó lenne-e elismerni, ha vereséget szenved.
Pence erre Harrishez fordulva kijelentette: „az ön pártja az elmúlt három és fél évben mindent elkövetett azért, hogy átírja a múltbeli választások eredményét”. Az alelnök azt mondta:

Mike Pence emlékeztetett arra is, hogy Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje nemrégiben arra szólította fel Joe Bident: a választás éjszakáján „semmilyen körülmények között” ne fogadja el az esetleges választási vereséget.