Új-Kaledónia: újból leszavazta a függetlenséget a volt francia gyarmat
MTI
2020.10.04. 17:09
A Csendes-óceán déli részén fekvő szigetcsoport két év után újra szavazott: továbbra is Franciaországhoz akarnak tartozni. Ezután már csak egyszer lehet népszavazás, akkor a döntés végleges lesz.
Két évvel az első erről tartott népszavazást követően vasárnap
a többség másodszor is nemet mondott arra, hogy Új-Kaledónia elszakadjon Franciaországtól
- derült ki a referendum végleges, de egyelőre nem hivatalos eredményéből.
Ezúttal a választók 53,26 százaléka szavazott arra, hogy a Csendes-óceán déli részén fekvő szigetcsoport továbbra is Franciaország része maradjon. Ez valamivel kisebb többség, mint 2018-ban, amikor 56,4 százalék utasította el a függetlenné válás gondolatát. A részvétel most magasabb volt a 2018-asnál, a választásra jogosultak 85,6 százaléka ment el szavazni.
„A választók elmondhatták véleményüket. Megerősítették szándékukat, hogy Új-Kaledónia Franciaország része maradjon. Államfőként szívből jövő hálával üdvözlöm a köztársaságba vetett bizalmukat”
- reagált a döntésre Emmanuel Macron francia elnök.
A tengerentúli Új-Kaledónia Ausztrália és Új-Zéland közelében található, mintegy 17 ezer kilométere Franciaország európai területétől a Csendes-óceánon.
Új-Kaledónia 1853-ban lett francia gyarmat, és jelenleg az 1998-ban kötött nouméai megállapodás alapján nagyfokú önállóságot élvez. A nouméai megállapodás értelmében háromszor lehet népszavazást tartani a függetlenségről.
A függetlenség gondolatát leginkább az őslakos kanak közösség támogatja, míg a gyarmati telepesek leszármazottai továbbra is kitartanak a Franciaországhoz tartozás mellett. A népszavazás után a kanak őslakosok zászlójukat lengetve tiltakoztak.
Az eredmény kihirdetése után Emanuel Macron francia államfő tudatta, hogy
Párizs két év múlva készen áll megszervezni a harmadik népszavazást is, ha az új-kaledóniaiak úgy kívánják,
utána viszont mindkét félnek el kell fogadnia az eredményt. Harmadik népszavazást akkor lehet tartani, ha a helyi törvényhozás tagjainak harmada támogatja a kezdeményezést.
A sziget gazdaságát jelenleg a Franciaországtól kapott 1,3 milliárd eurós állami támogatás, a nikkel és a turizmus hajtja. A nikkeltartalékokat egy francia vállalat termeli ki.
A gyarmati uralom idején a kanakokat rezervátumokba zárták, és a gyakorlatilag kizárták őket a sziget ügyeiből, ami ellen elsőként 1878-ban lázadtak fel, nem sokkal az után, hogy a szigetcsoporton hatalmas nikkeltartalékokat fedeztek fel.
(Térkép: www.newcaledonia.co.nz)
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
