Björn Ulvaeus, a legendás svéd együttes, az Abba egyik frontembere javaslatot tett a nyilvános tájékoztatásról szóló törvény szigorítására az egyre növekvő bandabűnözéssel szemben. Célként a bűnözők életének megnehezítését jelölte meg. „A bűnözés mély fenyegetést jelent a svéd társadalomra, és a helyzet egyre tarthatatlanabbá válik” – írta a 75 éves zenész a Dagens Nyheter című lap cikkében.

A művész ennek megfelelően a nyilvánosság tájékoztatásáról és a titoktartásról szóló törvény módosítását javasolta, hogy jogszabályi eszközökkel is megnehezítsék a bűnbandák életét. „A klánbűnözés azt mutatja, hogy kompromisszumot kell kötnünk az integritás terén” – írta Ulvaeus. Bár a törvény teljes mértékben védi az állampolgárok személyes adatait, egyúttal „kiváló üzleti lehetőségeket teremt a szervezett bűnözés számára”.

„Meg kell találni az arany középutat, és mindenekelőtt tenni kell valamit annak érdekében, hogy megakadályozzuk a bűnözők eddig megbízható intézményeinkbe való beszivárgását. Az elsődleges cél az, hogy az élet sokkal nehezebbé váljon a bűnözők számára.” Ulvaeus egyébként olyan sajtóhírekre hivatkozott, amelyek szerint a bűnöző klánoknak sikerült beszivárogniuk olyan hatóságokba, mint a svéd munkaügyi ügynökség, a biztosítási pénztár és a helyi hatóságok. Svédország egy ideje küzd a növekvő bűnözéssel.

Egyebek mellett 2019 nyara óta lényegesen több robbantás, fegyveres támadás és késelés történt az országban, aminek hátterében feltételezhetően a bandák egyre erősödő jelenléte áll. Legutóbb egy tizenkét éves kislány esete keltett megdöbbenést a skandináv országban, akit augusztus elején lőtték le a Stockholm melletti Botkyrkában, majd később belehalt sérüléseibe.

A fentiek mellett fontos hangsúlyozni, hogy a svéd igazságügyi minisztérium kiszivárgott, kiadatlan dokumentuma nemrégiben feltárta, hogy a tömeges migráció költségei jóval magasabbak, mint a kormány által jelenleg közzétett adatok. A dokumentum azt követően érkezett, hogy az új koalíciós kormány beleegyezett a „láncmigrációra”, illetve a „családegyesítésre” vonatkozó szabályok enyhítésébe, ami valószínűleg a korábban becsültnél nagyobb migránsbeáramláshoz vezet.

A láncmigráció más országokban, például Németországban is tapasztalható, az ország 2015 januárjától 2017 júniusáig 230 000 családegyesítési vízumot adott ki. Egyes becslések szerint további 390 000 szíriai is jogosult lehet a programra. Alain Destexhe belga szenátor szerint a láncmigráció a legnagyobb kihívás, amellyel Európának szembe kell néznie a bevándorlás tekintetében.

A Le Figaro című francia napilapnak adott interjújában azt mondta: „A bevándorló népesség nagy része nem integrált, sem gazdaságilag (ez erősen függ a társadalmi rendszertől), sem kulturálisan, ami még súlyosabb: olyan értékrendszerek szerint élnek, amelyek néha összeegyeztethetetlenek a törvényeinkkel, történelmünkkel és hagyományainkkal.”A svédeknél az előző, tavaly szeptemberben összeállított jelentés szerint a láncmigráció 2019 és 2021 között 910 millió svéd korona (1 svéd korona kb. 34 forint) költséggel járna a svéd adófizetőknek. Az új becslés szerint ez a szám ugyanebben az időszakban 1,365 milliárd svéd koronára nőtt.

A svéd migrációs politika megbukott – erről már a német sajtóban lehetett olvasni a napokban. Stockholm korábban kategorikusan elutasította a bűnözés és a bevándorlás közötti kapcsolatot. Most azonban Stefan Löfven miniszterelnök és a szociáldemokrata párt is elismeri, hogy az integráció részben kudarcot vallott. Svédországban, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt, új irányt vett a migrációs politika, ennek keretében például a szintén baloldali belügyminiszter elutasította, hogy a skandináv ország bevándorlókat fogadjon be a görögországi táborokból.