A Magyar Nemzet cikksorozatának előző részeiben bemutatta Gerald Knaust, az általa vezetett háttérlobbi működését, pénzügyi dokumentumokkal is igazolták állításaikat. Ezt követően Orbán Viktor kormányfő lejáratását célzó módszereit is külön írásban leplezték le. A mostani részből pedig kiderül, hogy mi látható ­Knaus hálózatának működéséből.

A Soros által támogatott és Gerald ­Knaus vezette European Stability Initiative (ESI) 2020 áprilisában, a koronavírus-járvány idején sem fogta vissza magát, és ekkoriban is Magyarországot támadta. Az idő tájt éppen „az ellenzék elnyomásával” és azzal, hogy Magyarország túl sok uniós pénzt kapott.

A sajtómegjelenési lista egyértelműen bizonyítja, hogy Soros György hálózatának kulcsemberei néhány nap alatt képesek telekürtölni vádjaikkal – kis túlzással – a fél világsajtót.

Knaus mindemellett harctérré tette a saját Twitter-oldalát is, és 2020 áprilisában több tucatnyi posztban sulykolta, hogy Magyarország milyen sok uniós pénzre számíthat a járvány idején.

Lényeges körülmény, hogy ez a közösségi oldal ugyan hazánkban kevésbé használt eszköz, de fontos tudni, az európai döntéshozók és a liberális-globalista újságírók fő kommunikációs fórumáról van szó.

Knaus a „pénzmegvonást Magyarországnak” mottóval jellemezhető műveletére a koronát a Der Spiegel nevű liberális lapban tette fel, amely pár éve komoly hírhamisítási botrányba keveredett, és amelynek jelentősen esett a példányszáma az elmúlt években. Az ESI igazgatója egy tweetben is fontosnak tartotta „elszámolni” az írással néhány ismerősének, akik közül az ECFR nevű Soros-szervezet emelhető ki: itt nemcsak a berlini irodának jelezte a megjelenést, de Jana Puglierin berlini irodavezetőnek is. Ez az eset nem egyedi: Knaus 2020. április 18-án egy Spiegel-cikket szintén az amerikai spekuláns által mozgatott ECFR berlini irodájának ajánlott. Egy a lap által megkérdezett, az ilyen gyakorlatot ismerő informátor ahhoz hasonlította ezt a műveletsorozatot, mint amikor egy lob­bista elszámolást nyújt be arról, hogy a nyilvánosságban hogyan képviselte ügyfele érdekeit.

Furcsa módon idén április 2-án, amikor Knaus megosztotta afeletti örvendezését, hogy egyes liberális-jobboldali pártok a Fidesz Európai Néppártból való kizárását kérelmezték („igazi euró­paiak”), bejegyzésében szintén megjelölte az ECFR berlini irodáját. Hasonlóan járt el március 30-án is. Fideszes forrásunk szerint a magyar kormánypárt kizárása kapcsán sem véletlen Knaus aktivitása, az feltűnő össz­hangot mutat Herman van Rompuy és Donald Tusk mozgásaival.
Knaus nyilvános megszólalásaiban is szokott kérkedni azzal, hogy ­európai vezetőkkel egyeztet.

Végül az ESI kommunikációs stratégiáját, amely szerint a magyar kormányt szélsőjobboldali színben kell feltüntetni Európa-szerte, Tusk képviselte a leghangsúlyosabban.

Korábban a V4NA hírügynökség részletesen dokumentálta, hogy a Soros-hálózat szoros kapcsolatot tart fenn egy sor CDU-politikussal, Angela Merkel kormányának tagjaival is. Knaus a kereszténydemokraták és a keresztényszocialisták tavalyi konferen­ciáin nem Soros lobbistájaként, hanem „szakértőként” tűnt fel. Ez a szerep pedig segít némileg elfedni a tényt, hogy valójában egy óriási lobbiszervezet rámenős vezetőjéről van szó.

A korábban említett ECFR-bejelöléseket az teszi felettébb érthetetlenné, hogy az ECFR, ahogy az angol nevében és bemutatkozásában is szerepel, az EU külkapcsolatait szeretné befolyásolni. Mi köze van az uniós belügyekhez, miért kell az Orbán-ellenes akciók­ról pont nekik beszámolni? A dolgot magyarázhatja, hogy Knaus ebben a szervezetben egyszerre tag két Sorossal is. Kettejük közül Alexander Soros élénk kapcsolatot tart fent a hálózatuk egyik európai vezetőjének számító osztrákkal, és forrásaink szerint elvárásokat is megfogalmaz a támogatottjainak. A Magyar Nemzet tudja, hogy egy kétszázezer
eurós rendkívüli vészhelyzeti alapot is elkülönített a kutatóintézet intenzívebbé váló tevékenységének támogatására.

Komikus módon nemegyszer meg is ismételte önmagát.

Szintén érdekes gyakorlat, hogy ­Knaus felfedi magyarországi kapcsolatait, így Léderer András korábbi SZDSZ-es ifjúsági vezetőt, aki a Soros-NGO Helsinki Bizottságnál dolgozik, valamint az említett szervezetet elnöklő Pardavi Mártát, illetve Tóth-Czifra Andrást. Utóbbi saját bevallása szerint egyebek közt úgynevezett „Oroszország-figyelő”, az Egyesült Államokban…

Léderer felbukkanása azért is érdekes, mert a lap tudomása szerint a hivatalosan Andor László korábbi ­uniós biztos nevéhez kapcsolt, 73 európai személyiség által aláírt nyílt levél, amely a koronavírus és a magyar kormány „veszélyét” párhuzamba állította, az ESI közreműködésével született. Lé­derer András testvére, a Regnum Marianum keresztjének elfűrészeléséért jogerősen elítélt Léderer Sándor pedig szintén aláírta a magyar jogállamért aggódó dokumentumot. A nyilatkozat beleillett Knaus szélsőjobbos megbélyegzéssel operáló terveibe, és 19 lapban jelent meg egyszerre a kontinensen.