Belefásultunk ugyan az örökös diktatúra emlegetésébe, a jogállamiság állítólagos hiánya miatti támadásokba, az antiszemitázásba, hiszen alig van már olyan rágalom, amely komolyan megütné egy átlagember ingerküszöbét. A kísérletező nyugati sajtó újabb és újabb próbálkozásai azonban mindig okoznak meglepetést. Ezt tette a minap a finn Helsingin Sanomat, amely a diktátorok felemelkedéséről és annak törvényszerűségéről írt terjedelmes cikket. Az írás valamifajta magyarázatot kíván adni a diktátorok közös személyiségjegyeiről, illetve fókuszba állítja azt a folyamatot, ahogy egy politikusból – legalábbis a szerző szerint – diktátor válik. Egy komoly írást példákkal is bizonyítani kell, és hát a Helsingin Sanomat komoly lapnak tartja magát.

Ezért úgy gondolta, hogy az általa felvázolt folyamatra a legjobb példa, ha Orbán Viktort életpályáját egy kalap alá veszi Sztálin politikai felemelkedésével, a bolsevista totális diktatúra bevezetésével és működtetésével.

„Azzal, hogy Magyarországot és a magyar miniszterelnököt olyan diktátorhoz hasonlítják, aki több tíz millió ember haláláért és szenvedéséért felel, rendkívül visszataszító” – írta többek között közösségi oldalán Kovács Zoltán. A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár legalja újságírásnak nevezte a finn lap cikkét.

Kíváncsi lennék, hogy a cikk írója mennyire mélyedt el a történelem tanulmányozásában, beleértve a sztálinizmust is. Bizonyára fogalma sincs a terror több évtízedik tartó féktelen tombolásáról, amikor az is akasztófán végezte, aki csak egy mélyebb levegőt vett.

Ehhez képest napjainkban Magyarországon éppen az ellenzék az, amely esteleges hatalomra kerülésének estére már előre fenyegeti azokat, akik nem az úgynevezett balliberális oldalon állnak. Gyurcsány Ferenc vagyonelkobzást, mások akasztást emlegetnek.

Ne adj’ Isten, hogy így legyen, mert akkor a Helsingin Sanomatnak a magyarországi diktatúrával kapcsolatos megállapításai valóban helyénvalóak lesznek.